|
Prónay Sándor
| |
| | |
|
| |
| | |
|
Prónay Sándor
(1760-1839)
 A mecénás Prónay Sándor báró 1760. április 7-én született Acsán. Családja alapvetően humán beállítottságának megfelelően Pozsonyban bölcsészetet, Pesten jogi tanulmányokat folytatott. Külföldi egyetemeken, elsősorban Göttingenben is folytatott tanulmányokat. Nagyobb európai utazást is tett, ez jó alapot teremtett a hazai és a külföldi viszonyok összehasonlításához és a fejlődés irányának felismeréséhez.
Az evangélikus egyházban patrónusi szolgálatokat végző, vezető szerepet vállaló családok tagjai jól ismerték egyházunk korabeli sérelmeit. Sőt: személyükben átélhették akkor is, ha nem egy nemzedék tagjai voltak. A fiatalabb nemzedék számára megkönnyítette a tájékozódást az a tény, hogy az apák mellett, patriarchális hangulatú, vidéki nemesi udvarházakban, kúriákban nőtt fel, és közvetlenül betekinthetett az egyházi és a közügyekbe, személyesen élhette át a valóságot. A Prónay, Zay és más családok fiatal tagjai vagy maguk jártak külföldi egyetemeken, vagy onnan hazatérő nevelőik segítségével gyarapíthatták műveltségüket és a Bibliában való jártasságukat.
Prónay Sándor - már fiatalon is - ebben a szellemben tevékenykedett egyházunk érdekében: a bécsi udvarnál apjával együtt dolgozott a Türelmi Rendeletet előkészítő munkálatokban.
1790-ben megválasztották az evangélikus iskolák fő-, egyházunknak pedig segédfelügyelőjévé. Az 1791-es zsinatnak pedig ő volt az elnöke, alig túl a 30. életévén.
1819-től haláláig egyházunk egyetemes felügyelője (világi elnöke) volt. Ebben az ugyancsak nem könnyű korszakban az egyháznak nagy szüksége volt Prónay Sándor hitére, hűségére, bölcsességére, tapasztalatára. Az összes korabeli országgyűlés főrendi házának tagja volt. Egyházunk ügyének igaz szószólója.
Az 1830-i országgyűlésre írta Az országgyűlés elrendezéséről című munkáját (Pest, 1830). Történelmi tárgyú művei kéziratban maradtak.
A tudomány és a tudósok bőkezű pártfogója volt. Többek között támogatta Fessler Ignácot, Kőrösi Csoma Sándort, Kazinczy Ferencet, Kis Jánost. A Magyar Tudományos Akadémiának 1830-tól igazgatósági tagja volt, ezenkívül nagy összegű alapítvánnyal segítette annak munkáját.
1839. február 5-én halt meg Acsán.
|
|
|
Ordass Lajos
| |
|
| |
|
| |
| | |
|
Lélekemelő
| |
|
| |
|
A mai nap igéje:
?Gondolj, Uram, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.? (Zsolt 25,6)
>>
| |
| | |
|
