Szentágothai János

Luther-rózsa

Egyetemi tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán végezte 1930-36.

1935-tól 37-ig az anatómiai intézet gyakornoka, 1937-tól 40-ig tanársegédje, közben 1939-40 Bázelben képzi magát tovább, 1940-44 adjunktus.

Evangélikus orvos családok ivadékaként, istenfélő otthonban nőtt föl. A Pro Christo Diákszövetség aktív tagja, itt ismerkedett meg feleségével, a szintén keresztyén családból való Biberauer Alice-val, akivel 1938-ban köt házasságot, s lakásukban is tartanak összejöveteleket medikus hallgatóknak.

Családnevét 1940-ben változtatta meg magyarsága jeléül.

1944 őszén behívják. Tizedesként, kórházvonattal Amerikába kerül. Nyelvtudásával és egy - sebész által nem vállalt - koponyaműtéttel a kórház vezetője lett.

1946-tól a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tanára, intézetvezető, 1963-tól a budapesti egyetem I.sz. Anatómiai Intézet vezetője, 1977-től kutatócsoport vezető professzora. A MTA Biológiai Tudományok Osztálya 1967-től 73-ig titkára, majd elnöke. 1973-76 az MTA alelnöke, utána megbízott, majd 1977-85 választott elnöke, azután nyugalomba vonulásáig a Környezet és Egészségbizottság elnöke.

1985-től országgyűlési képviselő, a külügyi bizottságnak és 1989-ig az Elnöki Tanácsnak tagja. 1989-90 a tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottság tagja. 1990-től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar csoportjának végrehajtó bizottsági tagja, a Páneurópai Unió magyar egyesületi elnökségi tagja. Széleskörű érdeklődésével a Magyar Bibliofil Társaság elnöke, 1987-től a Magyar-Osztrák Baráti Körnek, 1990-től a Magyar Természettudományi Társulatnak elnöke.

Kutatásainak területe: kísérleti agykutatás, a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusa, az idegi gátlás szerkezeti alapjai és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzése. Jelentős kutatásai elismerésekénk 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1967-től rendes tag. A Leopoldiana Német Természettudományi Akadémiának, a vatikáni Pápai Akadámiának és a Francia Akadémiának tagja, az USA Tudományos Akadémiának, a Svéd Királyi, a Norvég és az Orosz Tudományos Akadémiának, valamint a Royal Society-nak külföldi tagja.

**Fő műve:** a szintén hívő keresztyén Kiss Ferenc professzorral társszerzőségben készült három kötetes anatómiai atlasz, amely nyolcvan kiadást élt meg negyvenöt nyelven. Német és angol szakkönyvek, magyar tankönyvek mellett 200 tudományos közleménye jelent meg.

**Kitüntetései:** Kossuth-díj 1950, Állami Díj II 1970, Lashley-díj (USA) 1973, Apáczai Csere János-díj 1980, F.O.Schmitt-díj (USA) 1984, Semmelweis-díj, Jancsó-díj, Hőgyes-díj, Akadémiai Aranyérem 1985.

Keresztyén elkötelezettsége folytán 1989-től a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesületnek elnöke, 1991-től a Keresztény-Zsidó Társaság társelnöke, 1992-től a Johannita Lovagrend tagja. Otthon volt a Bibliában, tanulmányozta a különböző fordításokat. 1993-ban, egész Európában sugárzott beszélgetésben vallott a Teremtőt művében meglátó hitéről és a feltámadás csodálatos bizonyos reménységéről.

Keresztyén hitéből fakadó erkölcsi nézeteit nehéz helyzetekben sem hallgatta agyon. Másokkal együtt megkísérelte Sántha Kálmán agysebész védelmét a politikai váddal szemben. Szakmai tekintélye miatt a párt kímélte, sőt olykor kirakatba tette, noha nem lépett be abba. Másrészt személyisége miatt megvédték a kényszer-párttag kollegái. Szellemi frissessége végig megmaradt önrevízióra képesen tudományos és erkölcsi önazonossága mellett.

Kapcsolódó oldalak:

Semmelweis Egyetem, Budapest

A Magyar Tudományos Akadémia honlapja

Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Semmelweis Egyetem

Szentágothai János emlékezete
Magyar Szemle

Szentágothai János - neurobiológus (1912-1994)

Ünnepi emlékezés Szentágothai János professzorra
Semmelweis Egyetem · V. évfolyam 10. szám · 2004. október 1.