Dévai Bíró Mátyás

Dévai Bíró Mátyás bírái elő

Dévai Bíró Mátyás, a reformációnak legkiválóbb apostola, valószínűleg Déván (Erdélyben Hunyad vármegye) szül. 1500 körül, meghalt Debrecenben, de halálozási éve bizonytalan; igen valószínű, hogy 1545 után már nem élt.

A krakkói egyetemen 1523. íratta be magát tanulónak, ahol körülbelül két évet töltött. Hazatérvén, igen buzgó római katolikus pap volt. 1527-ban káplán lett Boldogkán. Majd megragadta Dévai Bírót is a reformáció szelleme s 1529-ben az akkor már világhírű wittenbergi egyetemre ment; itt legfeljebb másfél évig tartózkodott, még pedig többek véleménye szerint mint Luther asztaltársa. 1531 tavaszán már Budán volt; ugyan annak az évnek őszén Kassán működött mint a város papja de az ő befolyásának sikerült Drágfy Gáspárt és egész Újhely városát s több helységet az evangélikus hitre téríteni; Kassáról november elején fogságra hurcolták előbb Likava várába (Liptó megye), majd Pozsonyba s onnan Bécsbe.

Innen két év múlva kiszabadulván, Budára tért vissza, ahol az evangélium buzgó hirdetése miatt ismét fogságba jutott, de a tömlöcben is térített. Budáról, a fogságból kiszabadulván, "Sárvár":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/sarvar ra ment (Vas megye) Nádasdy Tamás birtokára. Itt írta latin műveit. Innen az 1536. év vége felé Wittenberg felé indult, útközben azonban a sok fáradság miatt megbetegedett s egykori tanulótársánál, nürnbergi papnál, Vitus Theodornál időzött néhány hónapig; az 1537. év tavaszán Wittenbergben találjuk, honnan a helvétekhez is tett kirándulást. Az év vége felé visszatérvén a hazába, Nádasdy Tamás védelme alá Sárvárra vonult, akinek Melanchthon ajánlotta Sylvester Jánossal együtt. Itt 1538-41-ig működött s valószínű, hogy akkor járta be a dunai vidékeket, hirdetvén az Isten igéjét mindenfelé, amerre csak járt, úgy, hogy kiérdemelte a "Magyar Luther" nevet.

1541-ben a törökök miatt elbujdosott a hazájából, s Melanchthonhoz menekült. Onnét Svájcba ment, ahol Baselben nyíltan a helvét irányoz csatlakozott. 1543-ban hazájába visszatérvén, Kálvin értelmében tanított, amiért őt, sőt barátját Melanchthont is bevádolták az eperjesi evangélikusok Luther előtt, aki nagy megütközéssel vette e hírt (V. ö. Luther levelét az eperjesiekhez 1544.).

Dévai Bíró 1544-ben debreceni református pap és esperes.

Művei:

Disputatio de statn, in quo sunt beatorum animae post hanc vitam ante ultimi judicu diem (Buda 1531, Basileas 1530)

De praecipuis articulis christianae doctrinao (Buda 1531, Basilao 1530)

Expositio oxaminis quomodo a Fabro in carcere sit examinatus. Ajánlva Bebek Imre gyulafehérvári prépostnak (Sárváron 1535)

Apologia quarumdam propositionüm summam doctrinao christianae continentimn, contra indoctas censuras indocti franciscani Georgu Szegedinensis per M. Dévay (1535)

Oda, magyar nyelven, melyben hitvallását zengi: Minden embernek illik ezt megtudni, kezdettol egy hittani kézikönyve és egy At tiz parantsolatnac Ah hit agazatinac. Am mi at'a'nenac aos ah hit petsaetinec roevidon valo mag'arázat'a. Mat'as Devai c., meg nem határozható időben, de minden valószínőség szerint Krakkóban nyomtatott műve. Újra kiadta Szilády Á. (Budapest 1897).

Kapcsolódó oldalak:

A Reformáció Magyarországon. Dévai Bíró Mátyás
Marczali Henrik: Nagy Képes Világtörténet című munkájá X. fejezetéből "A Reformáció Magyarországon. Dévai Bíró Mátyás" szakasza. (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Dévai Bíró Mátyás

Orthographia Ungarica
Az 1538 táján, illetve 1549 körül kiadott műben a Tízparancsolat, magyarnyelvű Biblia idézetek, imádságok lelhetők fel. Ezen felül magyar betűsorok szabályai is megtalálhatók e kiadványban. Második kiadás Krakkóban jelent meg.