Bethlen Miklós, gróf bethleni

Református címer

Eleinte Kereszvásri Pál vezetése alatt a gyulafehérvári, majd Apáczai korában a kolozsvári kollégiumban tanult. A II. Rákóczi György uralkodásának vége felé kitört zavargások alatt folytonosan menekülnie kellett egyik helyről a másikra, míg 1661-ben a Csernátoni Pál mentorságával külföldre ment.

Ez évben a heidelbergi, a következőben az utrechti, 1663 tavaszán a leideni egyetemnek lett hallgatója. Ugyanazon év végén Londonba rándult át, onnan 1664-ben Franciaországba utazott. Hazatérve, nemsokára Udvarhelyszék főkapitányi tisztébe lépett. Ezután egyre nagyobb szerepet kezdett játszani Erdély közéletében.

A Thököly-féle hadjáratban 1681-ben főstrázsmester volt, a következő évben pedig már generális lett. Később kővárvidék főkapitányává s Máramaros vármegye főispánjává neveztetett ki. Erdély ezidőbeli szorongatott és bizonytalan helyzetében mindent elkövetett, hogy biztosíttassék annak vallási és politikai szabadsága.

A zernyesti ütközet után felment Bécsbe, hol sikerült kieszközölnie a Leopoldium Diplomát, mely meglehetősen biztosítá a vallási szabadságot.

Erdély kormányzójává az 1691-i országgyűlésen vele szemben hat szavazattöbbséggel a mindig pápás érdekeket szolgáló Bánffy György választván, ő főkancellárrá tétetett, Bethlen nagy műveltségénél és vallásos buzgóságánál fogva korának a protestáns egyházi életben legkimagaslóbb alakja volt. Nemcsak gondnoki tisztet viselt a nagyenyedi és kolozsvári kollégiumban, úgyszintén az erdélyi egyházban, hanem atyjával, Bethlen Jánossal együtt megalapította az udvarhelyi gimnáziumot, s ezenkívül áldozatkész pártfogója volt a marosvásárhelyi gimnáziumnak, valamint számos lelkészjelöltnek, kiknek fedezte külföldi tanulásuk költségeit.

Felkarolta továbbá a bujdosók s a gályarabságra hurcolt protestáns lelkészek ügyét, megoltalmazta az üldözőbe vett cartesianus és coccejanus professzorokat, végül pedig újra kieszközölte az egy ideig elvont cameraticum beneficiumot, melynek azonban az akkor megállapított összegben való kiszolgáltatása ezúttal nem sokáig tartott.

Ennyire buzgó protestáns lévén, a vallásügyben többször összeütközött a kormányzóval, ki állandóan irigyelte azt a nagy tekintélyt, mellyel Bécsben rendelkezett eszes és tudós vetélytársa, kit 1696-ban gróffá nevezett ki I. Lipót. Erdélynek Rabutin katonai parancsnoksága idejében kiállott sanyarúságai terveket érleltek meg Bethlenben hazája jövőjének biztosítása iránt, melyeket írásba foglalva a bécsi holland követhez akart küldeni, de levele Rabutin kezébe jutván, annak alapján ez felségsértési vádat emelt ellene s 1704-ben elzáratta.

Később Bécsbe szállították, ahol visszanyerte ugyan szabadságát, ám Erdélybe sohasem tért vissza, s ott halt meg Bécsben. Egyháza és hazája érdekében véghezvitt nemes és nagy tettein kívül nagyszabású írói működése is fenntartja emlékét.

Készült a Protestáns Teológiai Intézetben, Kolozsvár, 2000 III.

Kapcsolódó oldalak:

Bethlen Miklós életrajza
Edély története, dr. Flórián Csaba honlapja

Bethlen Miklós
Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka

Bethlen Miklós művei
Magyar Elektronikus Könyvtár Bethlen Miklós élete leírása magától
Bethlen Miklós imádságos könyve