A Magyar Szombatosok

Erdély címere

Alapítója szenterzsébeti Eössi András székely főnemes. 1567-ben számos erdélyi főúrral együtt fölvette az unitárius hitet. Családi csapások hatására visszavonult, ekkor találja meg az új, igaz vallást, melyet nagy buzgalommal terjeszt.

Eössi, valamint tanítványai - Bogáthy Fazekas Miklós, és örökbefogadott fia, Péchi Simon, Erdély kancellárja - készítik el a szombatosság dogmatikáját. Péchi Simon tekintélyével mintegy 20.000 székelyt nyert meg a szombatos hitnek. Egymás után tűnnek fel a szombatos prédikátorok a láthatáron. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik és szigorúan ragaszkodnak a szombathoz. A szombatosság teológiája nemzeti jellegű, irodalma tisztára magyar nyelvű.

Erdély fejedelmei a XVI. század végén hozott törvényeikkel elsősorban a szombatosokat sújtják. 1618-ban Bethlen Gábor is megújítja az 1595. évi gyulafehérvári országgyűlésnek szombatosok ellen hozott határozatát. Aranyszék, Kolozsvár, Kőröspatak, Marosszék, Torda, Makó szombatos sirámoktól hangos. Ennek ellenére még Bocskai István fejedelem belső tanácsosai, Balási Ferenc generális, Borsos Tamás, a fejedelem bizalmasa is szombatosok. Az 1635. évi országgyűlés vagyon- és fejvesztést rótt ki a szombatosokra, ezért e családok nagy része megkeresztelkedett és látszólag valamelyik magyar történeti egyház hívének mondta magát. 1869-ben 105 szombatos székely-magyar zsidó hitre tért át, megalakították a Bözödújfalusi Zsidó Hitközséget. 1874-ben zsinagógát építettek. A XX. század harmincas éveiben 50-80 - ebből 32 tisztán szombatos eredetű - családból álló buzgó, ortodox zsidó hitközség működött a faluban. Legnagyobb részének Kovács volt a neve. Ruházatuk a székely paraszté. Szigorúan rituális házat vezettek, halánték hajat is hordtak, sőt még a mezõn is viselték aratóingük fölött az "arba-kanfoszt".

E magyar eredetű közösség megsemmisítése a Holocausttal kezdődött. A koncentrációs táborokból visszatértek kivándoroltak, vagy szétszóródtak Erdélyben, Ó-Romániában. A végső csapást a ceauşescu-i falurombolás jelentette, ekkor víztározót képeztek ki Bözödújfalu község területén, földműves lakói panel (bloc)-lakásokat kaptak...

Nem csak a vallástörténeti kutatások miatt kiemelkedő fontosságú, e felekezet, de nagy figyelmet érdemel magyar irodalomtörténeti szempontból is. Az első magyarnyelvű teljes zsoltárfordítás is szombatos ember nevéhez fűződik, Bogáthy Fazekas Miklós munkája.

Kapcsolódó oldalak:

Szombatosok