|
Kriza János
|
Az unitárius címer
|
Torockón 1820-tól, 1825-től Székelykeresztúron, 1829-től Kolozsvárt járta iskoláit, melynek végeztével 1835-ben kolozsvári lelkésszé választották.
Ekkor külföldre ment s két évet a berlini egyetemen töltött.
Hazatérve, elfoglalta tanársággal is összekötött állását, melyen szerzett érdemei méltánylásául 1852-ben helyettes generalis notariussá, 1861 júliusában pedig püspökké választják.
Mint lírikus költő és népköltési gyűjtő általános elismerésben részesült, ennek kifejezésekéül a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban rendes tagjai közé sorozta.
Az első erdélyi magyar népköltészeti gyűjtemény, a Vadrózsák kiadója. Az egyházi irodalom terén is sikeresen működött, mint a szabadelvű teológiának egyháza közszellemébe bevivője.
Az első erdélyi teológiai folyóirat, a Keresztény Magvető alapító szerkesztője. Zsinati beszédei, prédikációi jelentek meg nyomtatásban.
Az unitárius lelkészlakon 1888-ban elhelyezett emléktábla szövege a következő:
"KRIZA JÁNOS
unitárius püspök, királyi tanácsos
a Magyar Tudományos Akadémia levelező
s a Kisfaludi Társaság tagja,
költő s a székely népköltésnek
a Vadrózsákban halhatatlan gyűjtője.
Szül. 1811. júl. 28. Megh. 1875. márcz. 26. Kolozsvárott.
Itt született, innen pattant ki a szellemi szikra,
Mely a Kriza nevet fénnyel övedzi körül,
Mint költő gyűjté Székelyföld elmevirágit...
Népdal a nép ajkán, dalban a dalnok is él.
Irodalom:
Zóványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon" 3. kiadása (1977).
Kapcsolódó oldalak:
A Berlini Egyetem honlapja
Kriza János életútja
MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON 1000–1990
Javított, átdolgozott kiadás
Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes
Kriza János életútja
Adatbázis
A Magyar Tudományos Akadémia honlapja
Nagyajta honlapja
A nagyajtai unitárius templomvár
| 
