Nagyvárad (Oradea, Großwardein Ro)

A Nagyváradi Evangélikus Templom

"Az ország nyugati kapujának" nevezték egykor az erdélyi fejedelmek. Ezt a szerepét ma sem vesztette el, ma Románia nyugati kapuja. A Kis-Alföld közepén, a Sebes-Körös által érintett város. Latin neve (Magno) Varadinum, románul Oradea, németül Grosswardein. Történelme a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Államalapító I. István alapítja meg a bihari püspökséget. I. László korában a már várral ellátott Várad a püspökség székhelye. A magyar királyok gyakran látogatott városa, ide temetkeztek többek között I. László, II. András, IV. László, Luxemburgi Zsigmond. Itt volt püspök Vitéz János, aki mellett tanult és dolgozott az európai hírű magyar humanista költő, Janus Pannonius. Ő a "Búcsú Váradtól" c. elégiájában örök emléket állított a városnak. A kettős királyválasztást és az ország középső és déli területeinek török megszállását követően Várad stratégiai helyzete megnövekedett. Az erdélyi fejedelemséghez csatolt ún. Részek (Partium) központja lett, a váradi főkapitány az erdélyi hadak vezére is egyben. A város nevezetessége a ma is álló, mára elhanyagolt vár. Itt jártak a nagy református fejedelmek: Bethlen Gábor, I. Rákóczy György építtették, bővíttették. Innen indult Bocskai is hajdúival 1605-ben a reformáció ügyéért harcolni. Emelett még török, osztrák és román kaszárnya is lett belőle. Várad reformációja az 1556-os évektől indul meg, nagy reformátora Méliusz Juhász Péter. A reformáció terjedését megszakítja az, hogy Ali basa 1660-ban bevszei a gyengén ellátott várat, s Várad török kézre kerül. 1692-ben Häusler császári tábornok visszafoglalja a várat, azonban a reformáció nem tud erős gyökeret verni a katolikuspárti császáriak miatt, valamint a nemsoká fellépő kuruc-labanc csatározások és a Rákóczy szabadságharc viharai miatt. A Türelmi Rendelet adott új életet a nagyváradi református egyháznak, amely akkor is hosszas küzdelem után tudott megszilárdulni. Ebben az időben, 1787-ben épül a város legrégibb református temploma, a Körös partján álló "Olaszi" templom. A város reformátusságának azonban kevésnek mutatkozott az egy templom, ezért az 1890-es évek elején megépítik a második, Újvárosi nevet viselő templomot. Várad reformációja egyidős a magyarországi területek reformációjával. Már 1552-ben elért kisebb sikereket, de az átfogó reformáció 1556 után jöhetett létre, amikor is az önállóvá lett Erdélyhez csatolták a Részeket. A városban iskolát és nyomdát alapítottak a reformátorok. I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony anyagi és erkölcsi támogatással járult hozzá a református kollégium támogatásához, tanárainak díjazásához. A nyomda leghíresebb terméke a Váradi Biblia, mely a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel. Nyomtatása 1567-ben kezdődött, Várad eleste 1660-ban félbeszakította ezt a munkát, de a munkát sikerült a következő évben Kolozsváron befejezni. A már kinyomtatott Újszövetséget, illetve néhány ószövetségi irat fóliáját a nyomdával együtt kellett Kolozsvárra menekíteni, a vár feladásának feltételei között szerepelt ezek szabad elszállítása. A nagyhírű református főiskola ekkor költözik át Debrecenbe, ahol beleolvad az ottani Református Kollégiumba. 1559-ben hitértekezletet tart Méliusz Juhász Péter, a hírneves váradi prédikátorral, Czeglédi Györggyel, Várad első lelkipásztorával, későbbi esperessel - Dávid Ferenc kolozsvári lelkész bevonásával. Ennek az értekezletnek a nyomán adták ki az Úrvacsoráról szóló első református hitiratot és a Confessio Debreczeniensist. Református zsinatot többször is tartottak Nagyváradon, emlékezetes az 1577 februárjában tartott zsinat, melyen az 1567-ben Debrecenben elfogadott törvénykönyvet átdolgozták; valmint az 1584-es, amelyen az erdélyi reformátorok is szép számmal jelen voltak, a vitán részt vett és fel is szólalt maga a fejedelem, János Zsigmond is. A város hamar "elkálvinistásodik", száz évig (1660-ig) tartott csupán Nagyvárad protestáns egyeduralma. Az evangélikusok II. József Türelmi Rendelete után kezdhettek ismét szervezett életet élni Nagyváradon. Az 1812-ben épült kis templom helyébe került az 1903-ban elkészült, ma is használatos templom. Nagyváradon jelenleg több mint 600 evangélikus hívő él. Nagyvárad már 1569-ben közvetlen kapcsolatba került az unitárius vallással, amikor e felekzet képviselői hitvitát folytattak a más irányzatú csoprtokkal, mely az unitáriusok győzelmével végződött. A századok folyamán sok támadást átélt egyház tagjai egyre apadtak. Ma több mint 300 unitárius él Nagyváradon, istentiszteletet 1982-től az unitárius imaházban, templomban tartanak. Baptista gyülekezet 1885 óta létezik, a kb. 1500 tagos gyülekezet az 1910-ben épült templomban gyűlnek össze. Nagyvárad ma a a Katolikus Egyház Nagyváradi Egyházmegyéjének, a Görög-Katolikus Egyház Nagyváradi Egyházmegyéjének, illetve a Református Egyház Királyhágómelléki Egyházkerületének székhelye. A városban 9 református egyházközség, templom található, több mint 20.000-es lélekszámmal. 1990-ben indul be a Sulyok István Református Főiskola a Református Püspöki Palota épületében, mely utóbb visszakerült a Református Egyház tulajdonába, 1999 óta a Partiumi Keresztény Egyetem. 1991-ben újonnan indult református kollégium Lorántffy Zsuzsanna nevét viselve. 1996-ban szobrot állíttatnak Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszzony emlékének. Gergely István, kolozsvári szobrászművész szobrával átellenben található a fejedelmasszony nevét viselő Református Egyházi Központ, mely a reformátusság és a nagyváradi magyarság kulturális központjává kíván lenni.

Készült a Protestáns Teológiai Intézetben, Kolozsvár 2000 III.

Kapcsolódó oldalak:

A Királyhágó Melléki Református Egyházkerület

Könyvtári Információs Központ, Partium

Nagyvárad Honlap

Nagyváradi Honlap

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség elérhetősége

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Könyvtára

Universitatea din Oradea, Romania
Nagyváradi Egyetem - elérhetőség: román - angol nyelven

Nagyváradi Egyetem - Orthodox Teológiai Fakultás
elérhetőség: román és angoly nyelven

Nagyvárad Város honlapja
elérhetőség: román, angol és francia nyelven

 

További oldalaink

Nagyváradi Egyházi Intézmények