Szatmárnémeti (Satu Mare, Sathmar Ro)

A szatmárnémeti Láncos Templom

Szatmár(németi) Erdély észak-nyugati részén fekvő város. 1919-ig, illetve 1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. A város román neve Satu Mare, német neve Sathmar. A Szamos folyó bal partján fekvő Szatmár és az átellenben levő Németi (Szatmár-Németi) 1712-ben szabad királyi város címen egyesül. Ma a város a Szatmárnémeti nevet viseli, melynek helyességét sokan vitatják. Szatmár Szent-István korabeli település - Anonymus szerint már a honfoglalás előtt létezett, a XIII. század elején Zotmar néven említik. Kiváltságokat élvező város volt, a sókereskedelem egyik központja, az Erdélyből a Szamos vizén tutajon leúsztatott só elosztó helye - innen a város nevének egy másik etimológiája: Saltmark. A Vécsey házban kötik meg a Rákóczy-féle szabadságharc végét jelentő Szatmári békét 1711 április 30-án.

A város

Szatmár(németi) Erdély észak-nyugati részén fekvő város. 1919-ig, illetve 1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. A város román neve Satu Mare, német neve Sathmar. A Szamos folyó bal partján fekvő Szatmár és az átellenben levő Németi (Szatmár-Németi) 1712-ben szabad királyi város címen egyesül. Ma a város a Szatmárnémeti nevet viseli, melynek helyességét sokan vitatják. Szatmár Szent-István korabeli település - Anonymus szerint már a honfoglalás előtt létezett, a XIII. század elején Zotmar néven említik. Kiváltságokat élvező város volt, a sókereskedelem egyik központja, az Erdélyből a Szamos vizén tutajon leúsztatott só elosztó helye - innen a város nevének egy másik etimológiája: Saltmark. A Vécsey házban kötik meg a Rákóczy-féle szabadságharc végét jelentő Szatmári békét 1711 április 30-án.

A protestantizmus

1. István alatt, felesége, Gizella királynő által a Szamos jobb partján megtelepített németek (innen a Németi név) római katolikusként érkeztek, 1006 körül a szatmári vármegye már teljesen katolikus irányultságú. 1529-ben protestánssá lesz a város, a 17. században azonban Pázmány Péter rekatolizálja a nemességet. Szatmár első történetírói a két város megreformálásának idejét 1535-re vagy 1527-re teszik. Valószínűleg már 1527 előtt is hatott a reformáció Szatmárra. A szatmári vármegyében először a lutheri reformáció terjedt el. Szatmár reformátora "Dévai Bíró Mátyás":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/erdely/deva/devaibiromatyas volt, aki 1529-ben Wittenbergből hazatérve hozza magával Luther tanítását. Az átmenet a kálvini reformációra csak az 1567-es debreceni zsinat (a Második Helvét Hitvallás bevezetése), valamint az 1570-es csengeri zsinat után történt meg teljesen. Ettől kezdve az 1900-as évekig az evangélikus egyház nyomával sem találkozunk Szatmáron. A reformáció olyan sikeres volt ezen a vidéken, hogy a magyar protestánsok Szatmár megyében tartották első zsinatjaikat (Erdőd: 1545, 1555; Óvár: 1554). A kialakuló Tiszántúli Egyházkerület első négy püspöke Szatmár megyei lelkész volt, az első közülük, Hevesi Mihály pedig éppen szatmári lelkész lett. A 17. század elejének itteni protestantizmusát jellemzi az, hogy a puritánokat elítélő híres szatmárnémeti zsinat előtt, a század első felében hét alkalommal Szatmár, kétszer pedig Németi volt református zsinat színhelye. A szatmárnémeti zsinatot 1646 június 10-én hívja össze Geleji Katona István erdélyi református püspök - I. Rákóczy György megbízásából. A gyűlésen 110 résztvevő jelent meg az erdélyi, a Tiszán inneni és túli egyházak küldötteként, a tanácskozáson maga a fejedelem is részt vett. A zsinat harminc végzésben hoz konzervatív határozatot Tolnai Dali János és társai által indított puritánus mozgalom ellen. A zsinat Gelejit bízta meg egy egyházi törvénykönyv megszerkesztésével. A 7 kánon (Canones Ecclesiastici) az akkor szolgáló egyházi rendnek készült. Az üldöztetés és a rekatolizálás korszaka 1694-től II. József Türelmi Rendeletéig tart. Pázmány Péter jezsuitákat telepít a szatmári várba, 1636-ban egy rendelettel a református prédikátorokat kiparancsolták a várból. A jezsuiták követelései szűnni látszottak a protestáns erdélyi fejedelmek, illetve a Rákóczi-féle szabadságharc idején. A Türelmi Rendelet után a református egyház új erőre kapott, 1786-ban új templom építését határozzák el.

A protestáns oktatás

A XVI. század 30-as éveiben az addigi latin iskola protestáns iskolává alakul. Tanárai kezdetben Luther tanításait követték, 1552 után pedig Batizi Andrással a református tanokat fogadták el. Milotai Nyilas István, egykori debreceni tanár, szatmári lelkész és esperes, 1610-ben kollégiummá alakítja át a szatmári református iskolát. Az iskola támogatói között nagynevű erdélyi fejedelmek szerepeltek: Bocskai István, Rákóczi, Bethlen Gábor. Az 1890-ben főgimnáziummá fejlődött iskola ökumenikus szellemiségű volt: református diákjai mellett evangélikus, unitárius, katolikus és izraelita vallású diákjai is voltak. Az 1948-ban államosított iskola 1991-ben indul újra Református Gimnáziumként, előbb az egykori épületben, a mai Kölcsey Ferenc Kollégium épületében, majd az Irgalmas Nővérek épületében. 1860-tól Protestáns Nőnevelde, majd református leánygimnázium, evangélikus-református tanítóképző működött az 1948-as államosításig.

A jelen

A város legrégibb és egyben legnagyobb református temploma a Láncos Templom (1788-1807). Szatmárnémetinek 5 református temploma illetve gyülekezete van - közel 18.000-es lélekszámmal. Az egykor 140 lelket számláló evangélikus gyülekezet (1900-as népszámlálás adatai alapján) ma 70-re apadt. Az evangélikusok és a szintén kisszámú unitáriusok az evangélikus imaházban tartanak istentiszteletet.

Kapcsolódó oldalak:

Erdélyi Kárpát Egyesület

Szatmári Friss Újság

Szatmárnémeti város honlapja

 

További oldalaink

Szatmárnémeti (Satu Mare, Sathmar, Ro) - Vallási Közösségek

Szatmárnémeti (Satu Mare, Sathmar, Ro) - Református Oktatási Intézmények