Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház címere

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, hosszú vajúdás után alakult meg, kopácsi székhellyel, az ottani ősi református templom falai között.
A volt Jugoszlávia területén kitört háború következtében Horvátországban a Református Keresztyén Egyház (HRKE) alakuló Zsinata 1993 január 30-án, Rétfalun tartotta első ülését, 30 résztvevővel. A találkozó legfontosabb pontja egyrészt az volt, hogy a résztvevők, lelkipásztorok, presbiterek és gyülekezeti tagok által akkor megbízott ideiglenes egyházi vezetőség az új államban a jogfolytonosság céljából az egyházat bejegyeztesse, másrészt pedig, hogy ideiglenes jeleggel az érvényben levő alkotmányt megerősítse.
Az ideiglenes egyházi vezetőség, mint Zsinati Tanács megbízást kapott arra, hogy legkésőbb két éven belül hívja össze a következő zsinati ülést, és alkotmánytervezetet, szabályrendelet tervezetet alkosson, valamint készítse elő az egyházi tisztségviselő-választásokat.

Az ideiglenes vezetőség által összehivott Zsinati Tanács első ülésére azonban csak 1998. június 27-én került sor, a megbízatást nyert tagokkal szemben egészen más összetételben. Számos gyülekezet kérése ellenére sem érkezett válasz az akkor már magát püspöki hivatalnak nevező egyházi vezetőség részéről az egyház élettel és a hivatalos dolgokkal, tevékenységgel kapcsolatban.

Hosszas tárgyalások és egyeztetések után a HRKE második zsinatára 1998. november 7.-én került sor Laskón. Az egyházi vezetőség beszámolóját a zsinati képviselők tudomásul vették, de nem fogadták el.

A Zsinat úgy döntött, hogy az egyházi alkotmánnyal és a tisztújítással foglalkozó tárgyalást az 1999. májusában újra összeülő zsinatig elhalasztja. A zsinati határozat értelmében ugyanakkor létrejött egy héttagú intézőbizottság, amelyet az addigi egyházi történések feltárásával, valamint azalkotmányozás és a választások előkészítéséval bíztak meg.

1998 novemberében, az első bizottsági ülésen az egyházi vezetőség tagjai megtagadták az egyház addigi életébe és a folyamatban lévő dolgokra vonatkozó ügyviteli és gazdasági iratokba való betekintést a többi választott tag számára.

Az akkori egyházi vezetőség tagjai 1998. decemberében, saját hatáskörükben az állami szerveknél horvátnyelvű esperesség bejegyzését kezdeményezték, eszéki székhellyel, az érintett gyülekezetek és képviselőik tudta nélkül, de a nevükben eljárva; az egyházi vezetőség, vagyis a "püspöki hivatal" körlevelet bocsátott ki 1999. januárjában, melyben a laskói zsinatot semmisnek nyilvánítja és magát továbbra is legitim egyházi vezetőségnek tartja.

Az Intézőbizottság tagjai eközben missziói terv, zárszámadás és az évi költségvetés, gyülekezeti választói névjegyzék elkészítésére, gyülekezeti tisztújításra, illetve ahol ez megtörtént, annak megerősítésére szólítja fel a gyülekezeteket. Kérelmének hét egyházközség tett eleget, követve azt a példát, amelyet a háború előtt évszázadokon keresztül minden, e területen müködő egyházközség gyakorolt.

A (volt) egyházi vezetőség 1999. február 20-ra zsinatot hívott össze belkörűleg kinevezett képviselők résztvételével, a nyilvánosság teljes kizárásával. A résztvevők közvetlenül a zsinat előt megválasztották az új egyházi vezetőséget, egyházi testületek tagjait, jóváhagyták a "püspöki hivatal" eddigi működését, új egyházi alkotmány kidolgozását határozták el, lelkészt neveztek ki és emeltek azonnal esperesi és egyházi bírói posztra stb.

Az Intéző Bizottság a HRKE III. Zsinatát 1999. június 12-re hívta össze, Kopácsra. A teljes nyilvánosság mellett zajló zsinaton a zsinati képviselők az egyház addigi nevét módosították, majd az alkotmánytervezet vitája után, azt jóváhagyva megalakították a Horvátországi Magyar Reformárus Keresztyén Egyházat (HMRKE), ezzel kívánva véget vetni az egyházon belüli nézeteltéréseknek, szervezetlenségnek és önkényességnek, melyet egy szűk csoport tagjai egyéni érdekeiktől vezettetve gerjesztettek.

A zsinatot követően az Alkotmány szellemében a gyülekezetek megválasztották a HMRKE egyházi vezetőségét, akiknek beiktatása 1999. augusztus 6.-án ünnepélyes keretek között megtörtént. Egyházunk pillanatnyilag a horvátországi magyar reformátusság mintegy 60 százalékát egyesíti, öleli föl.

Szuperindendens: Kettős János

Kopácson (Kopacevo) született 1955 szeptember 18-án, kettő gyermek édesapja. Az eredeti foglalkozása vasesztergályos, egy tragikus kimenetelű baleset következtében Isteni csoda segítségével menekül meg.

A felépülése után 29 évesen jelentkezik a Budapesti Református Teológiára és ott fejezi be tanulmányait. A lelkipásztori szolgálatát a Kopácsi Egyházközségben kezdi meg és az 1991-ben kitörő háborúig ott szolgál. A háborús évek alatt Magyarországon és Horvátországban az elmenekült reformátusokat gyűjtötte össze és szervezte meg gyülekezeti életüket.

Az egyház zsinati elnökének 1999-ben választják meg.
A szabadidejét szívesen tölti horgászással, olvasással és nagy természetbarát.

**cím:** 30 000 Osijek ul. Jagera 7.

tel/fax: +385-31-212848
tel.: +385-31-752002
Mobil: +358-91-5053419
e-mail

Főgondnok: Sója Lajos

Hercegszöllősön (Knezevi Vinogradi) született 1940. április 24-én. A foglalkozása elárusító, áruforgalmazó. Kettő gyermek édesapja és három unokája van, a gyermekei református presbiterek a hercegszöllősi gyülekezetben.<

Sója Lajos a Hercegszöllősi Egyházközség gondnoka, a háborús évek alatt azonban bátran volt a Baranyai Egyházmegye főgondnoka is.

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház főgondnokának 1999-ben választották meg.

A szabadidejében szívesen kijár a szőlőbe és kedveli az állatokkal való foglalkozást.

**cím:** 31309 Hercegszöllős Petőfi Sándor u. 42.
tel: +385 31 730 841

Kapcsolódó oldalak:

A Horvátországi Magyar Református Református Keresztyén Egyház honlapja