Haan Lajos

A békéscsabai evangélikus templom

A Nógrád megyei Sámsonházán született, ahol édesapja lelkész volt. De már a születése után következő hónapban Békéscsabára költöztek, apja új állomáshelyére, így ő már itt nőtt fel és élte élete nagyobb részét.

Teológiát, bölcseletet Eperjesen hallgatott, teológiai stúdiumát Jénában fejezte be. A német nyelvterületett tett tanulmány útját követően Selmecbányán, 1848-ban tábori lelkészként részt vett a délvidéki hadjáratban, 1848-tól Nagylakon, 1855-től Békéscsabán lelkész.

A tudományos élet történetíróként tartja számon. Joggal. Már gyermekkorában érdekelték a régi dolgok. „Ha csak tehettem – írja emlékezéseiben – elmulasztottam az iskolát s ott állottam az ótemplom ajtaja mellett és a templomba járó öregeket faggattam kérdéseimmel a régi Csabáról tudakozódván.” Böngészte édesapja hivatalában az anyakönyveket, régi krónikákat, amelyek feljegyzéseiről apjától szakszerű feleleteket kapott.

Négy és fél évtizedes munkásságával oroszlánrészt vállalt egy viharos múltú, a török uralom alatt úgyszólván „történelem nélkülivé” pusztult táj gyakran nehezen hozzáférhető adatokból való hiteles felvázolására.

A magyarság és a nemzetiségek békés együttélésének és barátságának tántoríthatatlan híve volt. Ő maga irodalmi szinten bírta a magyar és a szlovák nyelvet.

1856-ban a békéscsabai egyház választja meg. 1845-ben az ótemplom (ma Kistemplom) százados jubileumára kezdte írni Csaba város történetét, amit azután még évekig folytatott. Leírja – a ma már történeti jelentőségű – csabai szlovákság nyelvi sajátosságait, szokásait, népviseletét, erkölcsi felfogását.

Az induló magyar gyülekezet istentisztelete számára Énekeskönyvet szerkeszt (1847). Megírja a szlovák énekeskönyv történetét Cithara Sanctorum (Szentek hárfája) címen. Feldolgozta Békés megye monográfiáját, oklevéltárát, kimutatta Albrecht Dürer atyjának származáshelyét (Ajtós, Gyula mellett). Jéna Hungarica címen megírta a 300 éves jubileumra az ott tanuló magyar diákok emlékezetét. 1858-ban a dorpati tudós társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjává választotta.

A szociális munka, az iskolázás ügye mindig a szívén volt. Élharcosa a békéscsabai evangélikus gimnázium alapításának, az első nyomda felállításának, az leső napilapok megjelentetésének Békéscsabán. Iskolai tankönyveket is írt. Az akkori filozófia nem lelkesítette. „Bizony hiában ráznak ezek mind azon életfát, mellynek gyümölcseiből ők is jól laktak, a Jézus tanát; az ő tanaikat az idő lassanként mind elsepri és elnyeli, de Jézus Krisztus tudománya megmarad mind örökké” – írja.

**Forrásmunkák:**
Békéscsaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról (Nagyvárad, 1845)
Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez (Pest, 1859)
Időszaki tábla Magyarország történelméhez (Pest, 1866)
Békés vármegye hajdana (I–II., Pest, 1870–77)
Bél Mátyás (Budapest 1879)
Irodalom:
Zsilinszky Mihály: Emlékbeszéd Haan Lajos levelező tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1893)
Márki Sándor: H. L. (Századok, 1893.)

Kapcsolódó oldalak:

Magyar Tudományos Akadémia honlapja

Magyar Akadémikusok Listája

AZ AKADÉMIA ÉS A KISFALUDY TÁRSASÁG