Bornemissza Péter

Luther-rózsa

Pest és Buda 1541-es török kézre kerülése után árvaságra jutott. Élt Váradon, Kassán, Huszton, majd európai tanulmányútra indult. Megfordult Itáliában, Németországban, Bécsben.

Wittenbergben Melanchthont hallgatta. A bécsi kancelláriai íródeákság után 1563-ban elhagyta a világi pályát. Zólyomi udvari prédikátorként a 16. század legjelentősebb magyar költőjének, Balassi Bálintnak volt a nevelője, majd Csallóközben lelkész, superintendens lett. Többször vitázott a katolikusokkal, mozgalmas életpályája során nemegyszer fogságba vetették. Világi íróként indult: búcsúverset írt, lefordította Szophoklész Élektráját. Saját nyomdájában nyomtattatta ki hitépítő műveit: a protestáns humanista szellemű postillás köteteket, kátét, agendát. Énekeskönyve egyedülálló módon nemcsak gyülekezeti énekeket, hanem a magánájtatosságot szolgáló prédikációs énekeket, bibliai históriákat is tartalmazott. Ördögi kísírtetekről című műve kendőzetlenül tárta fel kora társadalmának valamennyi bűnét, ezért élete végén el kellett hagynia Csallóközt. Balassi István birtokán talált menedéket.

Irodalom:

Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535-1584, Bp.-Győr-Sopron, 1939

Kapcsolódó oldalak:

Bornemisza Péter életútja

Bornemisza Péter életútja

Bornemisza Péter: Tragoedia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából
Nagyobb részre fordíttatott, és az keresztényeknek erkölcsöknek jobbításokra például szépen játéknak módja szerint rendeltetett (1558)

Bornemisza Péter összes költeménye