Gyurátz Ferenc

Gyurátz Ferenc mellszobra a pápai evangélikus templom előtt

Iskoláit Bükön, Sopronban végezte. A teológiai stúdiumok után a Vas megyei Lócson nevelősködött Baranyai László családjánál. Halle egyetemén végezte be tanulmányait az 1866/1867 tanévben. Hazatérése után - 1867. szeptember 12-én Sopronban - avatta lelkésszé Karsay Sándor püspök.

Szolgálatát Kővágóörsön kezdte, ahol az 1867/1868-as tanévben segédlelkész és az algimnázium tanára volt. A Sopron megyei Beled gyülekezetének hívása alapján 1868-1872 között lelkészként működött, majd innen a Veszprém megyei Pápa gyülekezetében került. Több mint négy évtizedet felölelő szolgálatát 1916-ban fejezte be.

Pápai működése idején, 1875-ben az egyházkerület gyámintézetének elnöke, 1880-ban zsinati bizottsági tag, majd 1891-ben a zsinat jegyzője. 1887-ben egyházkerületi jegyző, 1893-ban Veszprém megyei esperes, 1895-ben pedig a Dunántúli Kerület püspöke lett.

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1896-ban ruházta rá az elnöki tisztet. Az Egyetemes Énekügyi Bizottság 1902-ben elnökévé választotta. Ferenc József császár és király 1907-ben a Főrendiház tagjává nevezte ki.

Kiváló szellemi képességei mellett külön említést érdemel, hogy anyanyelvi szinten beszélt németül, latinul, görögül és héberül. Pozsonyban görögül köszöntötte Bezzel professzort, Pápán pedig héberül szólt egy ünnepély alkalmával a zsidó hitközség képviselőihez. Megnyilatkozásai nem magamutogató gesztusok voltak, hanem minden esetben a közösségépítés eszközeiként jelentek meg. Életének érdekes mozzanata, hogy - már nyugdíjas korában - 1919-ben a Keresztyén Szociális Párt elnökévé választotta.

Számos cikket, tanulmányt írt a "Protestáns Egyházi és Iskolai Lap", a "Protestáns Pap", és a "Pápai Lap" című folyóiratokban, valamint szerkesztette a "Pápai Evangélikus Egyház Évkönyve"-it. Az 1911-ben kiadott új "Dunántúli Énekeskönyv"-ben 10 éneke is bekerült, közülük néhány ma is használatban van.

Sokrétű volt irodalmi munkássága. 1886-ban jelent meg a szabadkőművesség elleni irata, 1887-ben egy imakönyve "Hit oltára" címen, 1888-ban egy Luther életrajza, 1889-ben a "Kézi Agenda", 1892-ben pedig Gusztáv Adolf svéd király életrajza. Újabb imakönyve 1894-ben jelent meg "Lelki vezér" címmel. Még egy imakönyvet adott ki lelkészek és tanítók használatára "Hétköznapi imádságok" címmel 1924-ben.

Rendkívül sokat fáradozott a kőszegi evangélikus leányiskola létrehozása érdekében, amelynek 1899-ben alapítója is volt és amely halála után - az 1848-as államosításig - az ő nevét vette fel.

Nyugalmi éveiben is tevékenykedett, mint az egyházkerület Evangéliumi Egyesületének és az Egyetemes Énekügyi Bizottságnak elnöke. Vállalta az Egyetemes Agenda elkészítését. Pápán pedig a Vöröskeresztnek, Állatvédő Egyesületnek, Jókai- körnek és a Honvéd-emlékszobor bizottságnak volt az elnöke. A gyülekezet és a város életében így haláláig meghatározó szerepet töltött be.

A család nélkül élő püspök nagyon szeretett kertészkedni. Halála is ennek a szenvedélynek a következménye. Rózsaszemzés közben egy tüske megszúrta, s néhány nap múltával - 1925. május 3-án - vérmérgezés oltotta ki életét. Utóda, Kapi Béla püspök temette Pápán, 1925. május 6-án.

**Műveiből:**
A hit oltára, imakönyv ev. keresztyének számára. 1887.
Kézi ágenda. 1888.
Luther Márton. (Életrajz.) 1888.
Gusztáv Adolf svéd király élete. 1892.
A szabadkőművességről. 1881.

Irodalom:
PAYR Sándor: - életrajza 1841-1925. Sopron, 1931.
BENKE László: - a kővágóörsi algimnáziumban (1867-1868). = Gyökerek ezek itt...Révfülöp, 1996.

Kapcsolódó oldalak:

Az Evangélikusok Pápán
Fabiny Tibor: Az evangélikusok megjelent: Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig

Gyurátz Ferenc életútja

A Pápai Evangélikus Egyházközség honlapja

A Sturm-féle Országgyűlési Almanach