Domján Elek, szentgyörgyvölgyi

Luther-rózsa

A Szentgyörgyvölgyi nemesi előnevet viselő lelkész Sopron megyében, Vásárosfaluban született 1869-ben.

Gimnáziumi tanulmányait a soproni evangélikus líceumban végezte. Ugyanitt kezdte meg teológiai tanulmányait is, amelyet Németországban folytatott.

Lelkészi pályafutása Miskolcon indult, majd Fancsalra választották meg parókus lelkésznek. Életéből harminc esztendőt töltött Sátoraljaújhelyen. Ez a város volt az egykori Zemplén vármegye székhelye. Itt dolgozott nyelvújításunk apostola, Kazinczy Ferenc, itt kezdte meg közéleti pályafutását Kossuth Lajos, aki a helybeli evangélikus egyházközség ügyésze is volt. (A városon átfolyó Ronyva patakot 1920-ban, a trianoni békeszerződésben hajózható folyónak nyilvánították, és itt húzták meg az országhatárt.)

Dr. Domján Eleknek számos egyházi szakmunkája jelent meg. 1921-ben esperes lett a tiszavidéki egyházmegyében. „Az áldozati kultusz” című műve alapján a debreceni Tisza István Tudományegyetem a vallásbölcselet doktorává avatta. Még fiatal lelkész korában – Fancsalon – lefordította latinból II. Rákóczi Ferenc fejedelem önéletrajzát, amelyet 1903-ban, Miskolcon adott ki. (Ekkor volt Rákóczi szabadságharcának kétszáz éves évfordulója.)

Közéleti tevékenysége elismeréséül Domján Eleket 1933-ban kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki.

Nyíregyházán 1937. február 17-én meghalt Geduly Henrik püspök. Helyére a sátoraljaújhelyi főesperest választották meg. Az új püspök beiktatására 1937. szeptember 7-én Debrecenben került sor. Dr. Domján Elek püspöknek Nyíregyházán mindössze egy esztendő adatott. Hatvanöt évvel ezelőtt – 1937. október 24-én – meghalt. Nyíregyházán, az Északi temetőben szolgatársa, Geduly Henrik püspök mellett temették el. Ugyanott állították fel emlékművét is, melyen mellszobra is látható.

Dr. Domján Elek egész életén át behatóan foglalkozott a Rákóczi-szabadságharc történetével. Halála után egy héttel – 1938. november 2-án – a bécsi döntés a Felvidék déli részét visszacsatolta Magyarországhoz. Visszakerült a Sátoraljaújhely melletti Borsi, II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye; Kassa, ahol a fejedelem holttestét helyezték el örök nyugalomra; Munkács, amelyet a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona védett három éven át; Beregszász, ahol 1703. május 22-én kibontották az „Istennel a hazáért és a szabadságért” feliratú zászlót; Ungvár, ahol Bercsényi Miklós volt az ungi főispán.

Halálának 65. évfordulóján kegyelettel emlékezünk Nyíregyháza második evangélikus püspökére. Most, amikor a Rákóczi-szabadságharc háromszáz évvel ezelőtti kezdetét ünnepeljük, ne feledjük, hogy száz évvel ezelőtt – dr. Domján Elek személyében – egy evangélikus püspök tisztelgett Rákóczi emlékiratának lefordításával a szabadságharc évfordulója előtt.

**Dr. Reményi Mihály**

Kapcsolódó oldalak:

Nyíregyháza város honlapja

A nyíregyházi villamos