Ráday Pál

Református címer

Hazai iskolákban tanult. 1700-tól Nógrád vármegye jegyzője. 1703-ban megyéjével együtt csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz. A fejedelem hamar maga mellé vette a tehetséges fiatal férfit, s legbelsőbb munkatársa, bizalmasa lett. Csakhamar a szabadságharc minden kiáltványát, fontosabb levelet Ráday fogalmazott.

A szatmári béke megkötése után Ráday úgy látta, hogy hazája ügyét leginkább úgy tudja szolgálni, ha a protestantizmus védelmére szenteli életét. Mély hite, puritán református kegyessége (erről tanúskodik a "Lelki hodulás" című 1710-ben megjelent imádságoskönyve is) és magas műveltsége diplomáciai készsége, jártassága tette őt erre alkalmassá.

Tehetségét és tekintélyét nemcsak hitfelei, de a másik (császári és római katolikus) tábor is elismerte: vele tárgyalt az esztergomi érsek, őt értesítette az országbíró a Pesti Vallásügyi Vegyes-bizottság összehívásáról, vagy hozzá fordultak segítségért, tanácsért az egyházi vezetők, szervezetek, egyházközségek, iskolák, stb.

Így alakult ki a "generális főkurátor" tisztség amelynek első betöltője Ráday Pál volt. Sokrétű tevékenységében rendelkezésére álltak, segítségére voltak az "ágensek". Felelősségteljes tisztét haláláig hűségesen betöltötte, a magyarországi protestantizmus az ő tevékenységének igen sokat köszönhet.

Kapcsolódó oldalak:

A Péceli Református Egyházközség honlapja

Pécel város honlapja

Ráday Pál

Ráday Pál

Ráday Pál, Mányoki Ádám festménye