Fáy András

Reformatus cimer

Tanult 1793-tól Sárospatakon, 1798-tól Pozsonyban, azután 1803-1804-ben jogot végzett újra az előbbi helyen.

Ettől fogva egy ideig vármegyei tisztviselő volt 1835-ben pedig követté választatott. 1820-tól állandóan Pesten lakott.

Az Akadémiának 1831-ben tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy-társaságnak 1837-ben igazgatója (azaz akkor elnöke) lett.

Neki köszönhető a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapítása. Általában egyik legkiválóbb munkása volt Magyarország megújhodásának, ki méltán rászolgált "a haza mindenese" elnevezésre.

A társadalomreformálásra irányuló sikeres buzgalma mellet a protestáns s közelebbről a református egyházi belső élet újjáalkotásában is első helyen vett részt. Tőle számolható a szabadelvű teológia öntudatosabb fellépése hazánkban.

Nagy tevékenységet fejtett ki a protestáns unió érdekében, valamint a Pesti protestáns főiskola felállítása és általában az iskolázás fejlesztése ügyében. Mint egyházkerületi tanácsbíró és a Pesti Egyház gondnoka tevékeny részt vett az egyházigazgatásban is, sikerrel küzdött némely hierarchikus törekvések ellen a paritás mellett, a pátens korában pedig az autonómiáért. 1860 októberében segédgondnokká választotta a - pesti egyházmegye, de már 1861 januárjában lemondott.

Irodalom:
Radics Ferenc: - életrajza. Bp. 1890.
Erdélyi Pál: - élete és művei. Bp. 1890.
Fábry Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten, 1779-1848. Bp. 1987.
**Műveiből:**
A Bélteleky ház. Pest, 1832.
A két Báthory. (Történelmi dráma.) Pest, 1827.
A szutyog-falviak. Pest, 1856.
A Halmay-család. Pest, 1858.

**Készült:** Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2000 III

Kapcsolódó oldalak:

Fáy András
Életrajzi lexikon

Fáy András: A szulióták

Fáy András életrajza

Fáy András életútja, művei

A Magyar Tudományos Akadémia honlapja

Sárospatak város honlapja