|
isk
 Gércén, csakúgy, mint a Sárvár környéki, vagy a kemenesaljai településeken, már a kora reformáció idején létezett evangélikus gyülekezet. Sajnos osztozott is a többi, rekatolizálni kényszerült gyülekezet sorsában: templomát elvették, az evangélikus lakosságot a római hitre próbálták kényszeríteni.
Az artikuláris templomok felépítését követően a gércei evangélikusok a nemesdömölki (ma Celldömölk) templomba jártak.
A gyülekezet a 18. század végén alakulhatott meg újra, de hamarosan már saját templomukban dicsérhették az Urat. Az új épület megépítése nem volt könnyű, hosszú küzdelem után, a nádor parancsát is kieszközlő buzgólkodást követően 1794-ben kezdhettek hozzá a templom megépítésének egy a már jóideje tulajdonukban álló telken.
A gércei gyülekezet gyorsan nőtt, 1940-ben több, mint ezer főről ír az akkor kiadott évkönyv. Gérce a Közép-Vasi Egyházmegyéhez tartozott akkor. Sajnos ezt a nem is oly rég még életerős gyülekezetet is sújtotta az ostoba urbanizáló törekvés, mára a gyülekezet egyike Vas megye legkisebbjeinek, alig 250 lélekkel.
Napjainkra így a gércei egyházközség, amelyhez még Vásárosmiske is hozzátartozik, súlyos gondokkal küzd. Alapos tatarozásra szorul mind a templom, mind a parókia, de ráférne egy alapos felújítás a vásárosmiskei gyülekezeti házra is.
fetgtrzr
|
hjzuuzj
|
zuitzvfzug
|
were3w
|
| 
