|
A kezdet
A két világháború között Kovács Sándor püspök kezdeményezésére megindult a magyar evangélikusság múltjára vonatkozó könyvek gyűjtése.
 A „Luther Könyvtár és Múzeum” néven felállított gyűjtemény nem alakult át külön intézménnyé, az összegyűjtött könyvanyag 1945 után a levéltár könyvtári részébe került. A könyvtár önálló intézménnyé válását az 1945 utáni történelmi események felgyorsították.
Hagyatékok, magángyűjtemények, iskolai könyvtárak áramlottak be a levéltár könyvtári részlegébe. Mályusz Elemér vezetése alatt (1947-1969) újabb felbecsülhetetlen értéket kapott az evangélikus egyház. 1949-ben báró Radvánszky Kálmán az egyháznak ajándékozta az édesapja, báró Radvánszky Béla által 1863-ban alapított sajókazai könyvtárat. Egyedülálló, hogy (az ajándékozásoknak hála) két különböző jellegű gyűjtemény, ha nem is maradéktalanul, de átvészelte a 20. századi történelmi változásokat. 1945 után az Üllői úti
épületnek szinte nem volt olyan helyisége, ahol ne lettek volna könyvek. Ekkor kezdték meg a könyvtári helyiségek kialakítását, a könyvespolcrendszer kiépítését. 1957-ben pedig hivatalosan is szétvált a könyvtár és a levéltár, létrejött az önálló Evangélikus Országos Könyvtár. 1962-ben az EOK-hoz csatlakozott, és az Üllői útra került az Evangélikus Teológiai Akadémia Könyvtára (ETAK) is. Amikor az ETAK 1975-ben az Üllői útról új helyére, a Lőcsei útra költözött, könyvtárunk 1945 utáni gyarapodása is átkerült az ETAK állományába.
1990-ig a Teológiai Akadémia 1945 előtti, soproni eredetű anyagát továbbra is az EOK őrizte.A Teológiai Akadémia új épületének megépítésével, 1990-ben egyesülhetett az ETAK régi és új könyvállománya.
- november 22.
szöveg
Kapcsolódó oldalak:
Gérce Ev. Egyh.
Budavári Gyülekezet
|
