Hivatkozás: (5)

Az Egyezmény a gyermekek jogainak érvényesülése érdekében a hatóságok részére kiemelt feladatokat határoz meg. A csatlakozó államok kötelezték magukat arra, hogy a gyermekek számára biztosítják a jóléthez szükséges védelmet és gondozást. Ennek érdekében törvényhozási, közigazgatási intézkedéseket tesznek.

Az egyezmény értelmében a jogokat minden megkülönböztetés nélkül tartják tiszteletben a részes államok, tehát azok nemcsak a gyermekeknek, hanem szüleiknek, törvényes képviselőiknek is biztosítottak.

Hatékonyan megvédik a gyermeket minden megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselője, vagy családtagjai jogi helyzete, cselekedetei, meggyőződése miatt érhetné.

Tiszteletben tartják azt a szülői jogot és kötelességet, hogy a gyermekeiknek jogaik gyakorlásához iránymutatást adjanak.

Az Egyezményben megfogalmazott jogok és kötelezettségek egymást kiegyensúlyozó tényezők. Ami egyik oldalon joga egy gyermeknek, az a másik oldalon kötelességként jelenik meg az intézmények, hatóságok, szülők, illetve az állam részére.

Az Egyezmény még azt is előírja a részes államoknak, hogy elveit és rendelkezéseit hatékonyan a felnőttek és a gyerekek széles körében ismertetni kell.

A gyermeki jogok érvényesítése nem lehet bizonytalan a részes államokban.

Az Egyezmény a korábbi emberi jogi egyezményeknél szélesebb körű ellenőrzési rendszert állított fel. Az Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára megalakult a független nemzetközi szakértőkből álló Gyermek Jogainak Bizottsága.

A részes államoknak előírt határidőnként meghatározott szempontoknak megfelelő jelentést kell a Bizottság elé terjeszteni. A jelentésben a jogok érvényesülésének előrehaladásáról kell beszámolniuk. A Bizottság viszont nemcsak a kormányok jelentéseit vizsgálja, hanem zárt ülésen lehetőséget ad az adott ország civil szervezetei számára, hogy még a kormányjelentés tárgyalását megelőzően a gyermekjogok érvényesüléséről a kormány és szervei munkájáról e témában véleményt nyilváníthassanak.

A 90-es évek közepe óta a nemzetközi civil szervezetek nyomására folyamatosan finomítják az egyezmény rendelkezéseit szakegyezményekkel, és a keret jellegű szabályokat kötelezettségekké alakítják.

Az Egyezmény megszületése óta is több világkonferencia foglalkozott a gyermekeket tömegesen sújtó jogsértésekkel (gyermekmunka, gyermekek szexuális kizsákmányolása), mert ezek felszámolása nemzetközi összefogás nélkül elképzelhetetlen. (6)