Országos Diákjogi Tanács

A többször módosított 1993. LXXIX. törvény 98. § (2) rendelkezése alapján jött létre. Kilenctagú testület, amelynek három tagját az oktatási miniszter, három-három tagját pedig a 6-14 éves, illetve 15-18 éves tanulók képviseletét ellátó országos diákszervezetek delegálták. A miniszter delegáltjainak mandátuma a miniszter megbízásának lejártáig, a többi tag megbízatása két évre szól.

A szervezet a mindenkori oktatási miniszter tanácsadó testületeként vesz részt a tanulói jogokkal kapcsolatos döntések előkészítésében. Vétójoggal nem rendelkezik.

Két tevékenységet lát el. Egyrészt diákjogi szempontból véleményezi a jogszabály tervezeteket, másrészt szakmai előkészítéseket készít a diákjogok jobb érvényesülése érdekében.

A testület fontosnak tekinti a diákjogi ügyekben az egyéni tanácsadást, ezért szerződést kötött a Diákközéletért Alapítvánnyal, mely Interneten nyújt segítséget a hozzá fordulóknak.

Ugyanezt a területet kívánja támogatni az a munka, melynek során a tagok értelmezik tanulókat érintő törvényeket és rendeleteket. A kulcsszavas segédanyag könnyen kezelhető, és eligazítja a felnőttet és tanulót egyaránt a jogszabályok útvesztőiben. A szószedet digitális formában elérhető a www.sulinet.hu címen.

A testület folyamatosan tartja a kapcsolatot az oktatási jogok miniszteri biztosával, Dr. Aáry-Tamás Lajossal.

Az Országos Diákjogi Tanács várja a diákok, pedagógusok, szülők véleményét, javaslatait az Oktatási Minisztérium Budapest, Szalay utca 10-14. Illetve odjt@om.gov.hu címre.

Diákközéletért Alapítvány

1996-ban alapították. A célja, hogy segítséget nyújtson a diákoknak az iskolai és az iskolán kívüli közéletben való részvételhez, támogassa a diákközélet megteremtését és élénkítését célzó helyi, illetve országos kezdeményezéseket, támogassa a tanulók önkormányzatiságra törekvését, folyamatosan segítse a diákokat saját életük irányításában, a diákélet feltételeinek javításában.

Az Alapítvány címe: 1092 Budapest, Ráday u. 49. Illetve jaspi@freemail.c3.hu

Diákjogi Forródrót, avagy diákjog a gyakorlatban

"Ha olyan diákjogi problémád van, amit nem tudsz egyedül megoldani, itt kaphatsz segítséget és a kérdéseidre választ. Nem kell mást tenned, csak küldened egy e-mailt" - szólítja meg a diákokat a Diákközéletért Alapítvány. A tanácsadást is az alapítvány szakemberei végzik az Országos Diákjogi Tanács szakmai irányításával.

A tanácsadás az igénybevevő számára ingyenes és anonim. A kérdésekre adott válaszok nem kötelező érvényű jogi útmutatások, hiszen ilyet csak a jogalkotó, vagy bíróság bocsáthat ki, hanem az alapítvány szakértőinek a hatályos jogszabályokból levezetett véleményét tükrözik.

Az alapítvány képviselője a tanév szorgalmi időszakában 2 munkanapon belül válaszol a tanulói jogviszonnyal, diákönkormányzattal kapcsolatos kérdésre. A válasz a kérdés bonyolultságától függően minimum a kérdés regisztrálását, jó esetben a konkrét választ tartalmazza. A kérdező maximum egy héten belül érdemi választ kap.

A munkatársak a Gyakori kérdések és válaszok oldalán minden héten közzétesznek egy új kérdést és választ oly módon, hogy a kérdező személyére ne lehessen következtetni.

Ha a beérkezett kérdések és panaszok alapján indokolt, az Alapítvány kezdeményezi az adott kérdésben az Országos Diákjogi Tanács állásfoglalását és az ajánlás kiadását. Így készült az ajánlás az iskolai, kollégiumi házirendekhez is.

Diáktanácsadó Szolgálat (D-pont)

A szolgáltatás célja egy tanácsadó hálózat működtetése. Tevékenységi területei: egyéni tanulói jogok, kollektív tanulói jogok, tanulói érdekképviselet és érdekérvényesítés, iskolán kívüli diákközélet.

A D-pont célja a diákoknak segítséget nyújtani a mindennapi életükben jelentkező problémáik megoldásához.

Információs és tanácsadó tevékenységet végez. Így segíti a diákok autonómiájának alakulását, a társadalomba való beilleszkedésüket, az élethelyzetükből adódó esetleges hátrányaik csökkentését. Elsődleges feladata a megelőzés, de a működés során észlelt problémákat is közvetíti a helyi önkormányzatoknak, illetve a központi hatalomnak.

A lakóhelyemhez legközelebb eső iroda címe: MITI D-pont Iroda 9700 Szombathely, Ady tér 5.

Országos Diákparlament

Az első országos diákparlament 1997. május 1-jén, 2-án, 3-án volt Budapesten. Azért, hogy a küldöttek ne tanácstalanul üljenek le vitázni egymással, az Országos Diákjogi Tanács tetszetős formában elkészített füzetben küldte el az előterjesztést 1997. februárjában, az oktatási intézményekbe és kollégiumokba, hogy gondolatébresztő mondataihoz, ki-ki hozzátehesse a saját véleményét a tanuló jogok érvényesüléséről.

A mintegy 2500 küldött ajánlást fogalmazott meg, amelyben megállapították, hogy a tanulói jogok nem a közoktatási törvény szerint valósulnak meg. Ebben egyaránt vétkesek a pedagógusok, a szülők, és a diákok. Egyre jobban az egymás elleni küzdelem uralja az iskolát, és általában a diákok a legkiszolgáltatottabbak. A helyzet megoldását abban látták, hogy minden iskola illetve fenntartó alkossa meg a tanulói jogok érvényesítésének módszereit, eljárásait.

A művelődési és közoktatási minisztertől azt várták, hogy minden pedagógussal, szülővel és diákkal ismertesse meg a közoktatási törvényt, a közoktatásban és a pedagógusképzésben, illetve továbbképzésben tegye kötelezővé a gyermeki és tanulói jogokra vonatkozó ismeretek, készségek oktatását.

Felhívták a figyelmet a diákönkormányzatok névleges működésére, a házirendek tartalmának korszerűsítésére, és szorgalmazták diákjogi fórumok létrehozását az iskolákban a fenntartókkal, illetve a közoktatási kormányzattal. Bár a törvény szerint 3 évente lenne kötelező az országos diákparlament megszervezése, a diákok igényére 1998. áprilisában került sor a II. Országos Diákparlamentre.

Az Országos Diákjogi Tanács kérdések hosszú sorát fogalmazta meg azzal a céllal, hogy a mintegy 2000 küldött ezek alapján kialakíthassa saját iskolájának helyzetképét a tanulói jogokról. A kérdéseket felkészülésül ajánlották a társak, a pedagógusok, szülők véleményének megismeréséhez.

A 2001. április 11. 12-én ülésezett legutóbb az Országos Diákparlament. Véleményem szerint a legfontosabb megállapításai az iskolai életben a következők.

Az ajánlás felhívja a diákok, szülők, pedagógusok figyelmét:

• az elharapódzó erőszakos cselekedetek megelőzésére, panaszkezelő technikák, panaszjogi fórumok szervezésére, amikkel a helyi problémák orvosolhatók,
• tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a diákok hozzájuthassanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, alakuljanak ki az együttműködési fórumok, eljárások,
• kezdeményezzék a diákok olyan képzéseken való részvételét, ami segíti a diákönkormányzat eredményesebb működését, a közéletiségre nevelést,
• támogassák a diákok és diákönkormányzataik települési szövetségekhez való csatlakozását.

Most zajlik az Országos Diákparlament és Diákfesztivál szervezése ismét "Diákcsúcs" elnevezéssel. Tervezett időpontja 2003. május 1-3. a helyszíne Budapest. A rendezvényre mintegy 4000 diákot várnak. A többség az iskolák küldöttei, mintegy ezren pedig a fesztiválon bemutatkozó művészeti csoportok és egyéni szereplők.

Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament

1994-ben alakult azzal a céllal, hogy a gyermekeket és ifjúságot érintő kérdésekben e korosztály érdekeit képviselje a döntésekben. Az alapítók szándéka az volt, hogy egy olyan nemzeti, ifjúsági tanács alakuljon meg Magyarországon, amely forma már bevált az Európai Unióban.

A szervezet munkáját elismerve az Ifjúsági és Sportminisztérium stratégiai partnerévé választotta, így közreműködhet az ifjúságot érintő döntések előkészítésében.

Képviselője teljes joggal részt vehet az Európai Ifjúsági Fórum ülésein, amely Európa ifjúsági szervezeteinek működő szövetsége.

1999 végétől jelenik meg az OGYIP hírlevél 3000 példányban, elérve minden hazai ifjúsággal, gyerekekkel foglalkozó szervezetet.

Diákjogi Charta Fóruma

1995 március 4-én ült össze először. Munkacsoportokban tevékenykedik. Jogsegélyszolgálatot tart fenn azoknak a diákoknak, aki úgy vélik, hogy diákjogsérelem érte őket. Ehhez eljárási és iratmintákat dolgoz ki, így segítve a sértett képviseletét az intézményi vagy igazgatási, bírósági eljárásokban.

Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

Az oktatási jogok biztosa látja el az oktatási szereplők oktatással kapcsolatos jogainak védelmét, elősegíti az oktatás résztvevőit megillető állampolgári jogok érvényesítését.

A funkció létrehozása olyan időszakban történt, amikor prioritássá vált az oktatás minőségének biztosítása és fejlesztése. Az oktatási biztos jelenléte erősíti a jogszerűséget és ezen keresztül a minőséget.

Ha egy határozat, intézkedés vagy ezek hiánya oktatási jogokat sért, vagy annak közvetlen veszélyét idézi elő, akkor fordulhatunk az oktatási biztoshoz egyéni és kollektív jogsérelemmel egyaránt. A kérelem lehet szóbeli vagy írásbeli, amiben összefoglalja a panaszos a sérelmét. Csatolni kell az üggyel kapcsolatos dokumentumokat is. Az eljárásban a panaszos kérheti nevének elhallgatását.

Az oktatási biztos köteles minden beadványt megvizsgálni. Elutasíthatja a beadványt akkor, ha nem felel meg az eljárási feltételeknek. Alaposnak ítélt beadvány esetén egyeztetést kezdeményez. Megegyezés híján személyes egyeztetésre hívja a feleket.

Ha a jogsértő a sérelmet saját hatáskörében nem orvosolja, az oktatási jogok biztosa ajánlást fogalmaz meg a jogsérelem megszüntetésére.

Ha a jogsérelem jogszabályi hiányosságokra vezethető vissza, akkor javaslatot tesz az oktatási miniszternek a jogszabály módosítására.

1999-től az oktatási jogok biztosa Dr. Aáry-Tamás Lajos jogász.

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala címe: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. E-mail cím: oktatási.biztos@om.hu

VAGYIFÓ

Önszerveződő fórum. Célja a Vas megyében élő, tanuló, dolgozó gyermek és ifjúsági korosztály érdekeinek megjelenítése, a gyermek és ifjúsági jogok mind teljesebb érvényesülésének elősegítése. Arról gondoskodik, hogy a fiatalok mindinkább kinyilváníthassák véleményüket, növelni tudják szerepüket képviselőik révén a regionális, megyei, térségi gyermek- és ifjúsági tevékenységben. Titkársági és koordinációs feladatait az MMIK "MI-TI" Ifjúsági Irodája látja el.

Székhelye: Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, 9700 Szombathely, Ady tér 5.

Ebből a hosszú felsorolásból is kiderül, hogy számos intézmény, szervezet tevékenykedik azért, hogy a diákjogok kérdése valóban a helyére kerüljön. Úgy igyekeztem válogatni, hogy azok a lehetőségek kerüljenek be a dolgozatomba, amelyek a környezetemben élő diákok számára is elérhetőek.

A törvényi, szervezeti háttér tehát már adott, az iskolák helyi módszereinek kialakítása, működtetése azonban a fenntartókra, a nevelőtestületekre vár.