A Vasi Egyházmegye frissen megválasztott zenei megbízottjaként legfontosabb feladatomnak éreztem, hogy kántorainknak segítséget nyújtsak: hogyan tudják már akár csekélyebb tudással is játékukat frissebbé, jobbá, érdekesebbé, a gyülekezetek számára érthetőbbé és inspirálóbbá tenni. Ezért hívtam meg kántortalálkozónkra előadónak Herbert Wulfot, aki több évtizedes németországi egyházzenei és pedagógiai tevékenység után néhány éve Magyarországon él, és a Zeneakadémia egyházzene szakán is tanított. A szombathelyi helyszín ideálisnak látszott e célra, mivel két orgona is rendelkezésünkre áll.

1999 szeptember 25-én az érdeklődők igen változatos programban vehettek részt. A tanár úr nemcsak bemutatta az ötleteit, hanem rögtön mindenkivel ki is próbáltatta azokat. Így sokkal jobban rögzültek a koráljátékkal, pedálhasználattal, regisztrációval kapcsolatos javaslatok.

A nap második részében az énekeket bevezető intonációkról esett szó. Herbert Wulf bebizonyította, hogy ez nem ördöngösség: egy kis bátorsággal és alapvető technikai ismeretekkel - terc- ill. szextpárhuzamok, zárlatok alkalmazása - mindenki eljuthat egy bizonyos szintre, ahol már arra is figyelhet, hogy az intonáció a korál hangvételét, ritmusát, tempóját híven tükrözze, és kedvet is ébresszen az énekléshez.

A lelkes résztvevőknek nagy segítség volt, hogy a tanár úr mindenkit megpróbált felszabadítani a bátor játékra. Elve, hogy ne féljünk a hibáktól, és soha ne szakítsuk meg emiatt játékunkat. Az ilyesfajta kitartás és fegyelem az élet egyéb területein is igen hasznos.

Köszönjük az egyházmegye és a szombathelyi gyülekezet támogatását, amellyel e szakmai nap létrejöttét elősegítették! Remélem, hogy ilyen találkozókra ezentúl rendszeresen sor kerülhet, egyre több érdeklődő kántor részvételével.

Ecsedi Zsuzsa