Igehirdetési előkészítő

Ötvened vasárnapja: Ám 5, 21-24.

**Ámósz és a társadalmi helyzet**

Ámósz személyéről könyve annyit árul el, hogy pásztor volt. Nem volt hivatásos próféta, hanem váratlanul kapta Istentől elhívását, hogy menjen és prófétáljon Izraelben. Csak rövid ideig prédikált itt. Prófétai működése Kr előtt 760 tájára, II. Jeroboám uralkodása idejére esett.

Izrael társadalmára nézve Ámósz korára rendkívül erősen kinyílt a társadalmi olló, vagyis a kialakult arisztokráciában szinte salamoni gazdagság volt jellemző, míg a nép jó része szegény volt. Egyre inkább ki voltak szolgáltatva a gazdagoknak, ami azt is jelentette, hogy nem csak anyagiakban szegényedtek el, hanem fokozatosan elveszítették jogaikat is. Ezeknek az elnyomottaknak a szószólójaként beszél Ámósz, és kijelölt igénkből is ez a társadalmi igazságtalanság cseng ki.

A textusról*

Tudjuk, Izrael életében már Mózes óta fontos szerepet játszott az istentisztelet, a pontosan előírt áldozati bemutatások rendje. A kultusz évszázadok alatt kikristályosodott, és gondosan ügyeltek arra, hogy mindenkor teljesen szabályosan folyjon annak gyakorlása. Ilyen helyzetben megdöbbentőek, sőt vérfagyasztóak Ámósz szavai, amikor arról prófétál, hogy az Úr nem szereti, hanem gyűlöli, ki nem állhatja ezeket az ünnepeket. Nem azért nem tetszik neki az istentisztelet, mert hibák vannak benne, nem is azért, mert keveredett más vallások kultuszaival, neki a teljesen szabályos áldozati bemutatásokban nem telik kedve. De miért? Mert valami mást akar.

Szokatlan és hihetetlen lehetett Ámósznak ez a próféciája, mivel nem csak egyszerűen gúnyolja az áldozati kultuszt, hanem egyenesen Isten véleményét közvetíti erről a gyakorlatról. Valami rosszul működik, hogy ilyen kemény hangon szólal meg az Úr, de mi is az?

A 24. vers választ ad erre. Istennek, ami hiányzik az az igazság és a törvény. A kortörténeti ismeretekből tudhatjuk, hogy valóban a társadalmi igazságtalanság nagy mértékben jelen volt Izrael életében. A baj tehát az, hogy ugyan az istentiszteleti gyakorlat rendben folyik, de a társadalmi problémák egyre jelentősebbek. Nem lehet Isten szemét és száját betömni a kultusszal, ha az igazság és a törvény nem érvényesül. Márpedig Izrael vezető rétege ezt próbálta megtenni. Ezzel szemben fogalmazódik meg Isten "kívánsága": *"Áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint bővizű patak."* Gyönyörű képet használ Ámósz. Ahol elnyomás van, ahol elsivatagosodik az emberi egymásra-figyelés, ott kiszáradt patakmederben, pusztulásra ítélve élnek az emberek. De ha a törvény és az igazság, mint az életet adó víz árad, megjelenik, akkor kivirul újra minden, és a társadalmi igazságtalanság felszámolásán túl újra helyes lesz az istentisztelet is.

A 24. vers 3 fajta értelmezését írja le a Lelkipásztor mostani számának előkészítője. Az egyik szerint az áradást lehetne úgy is fordítani, mint előbukkanást. Ez a fordítás már előrevetítené a Messiás utáni vágyakozást is, hogy az igazi élő víz meg kell, hogy jelenjen, hogy életet adjon.

Még egy szó a _törvényről_ és az _igazságról_. Jól ismert héber kifejezések ezek: *mispát* és *cödáká*. Ugyan érzi az ember, hogy itt kifejezetten emberi viszonyulásokat akarnak kifejezni, de mégsem lehet elválasztani az Isten törvényétől és igazságától ezeket a szavakat. Hiszen csak ilyen isteni háttérrel, az Isten útmutatásában járva lehet igazságosan élni. Ez pedig azt jelenti, hogy ahol ezt elfelejtve az ember a saját törvényei szerint akar élni, ott Isten inkább csak egy kelléke lesz a kultusznak, nem történik soha igazi istentisztelet. Ez az oka a kemény hangnak a 21-23. versekben.

Pár gondolat

Legelőször ezt a 3 kifejezést írtam le magamnak: üres ünnepek - üres áldozatok - üres hangok, szavak. Mintha nem is Ámósz korában járnánk. Nem sokat kell beszélnem arról, hogy mai világunkban mennyire jelen vannak ezek. Nem tudunk ünnepelni sem, mert vagy megunjuk, vagy a külső csilivili elveszi a figyelmet a lényegről. Lehetne arról is beszélni, hogy mennyi üres áldozatot hozunk, általában munkában, mondván, hogy a családért tesszük, aztán tényleg üres áldozat lesz, mikor széthullnak házasságok stb., mert soha nem látták egymást a családtagok. Az üres szavakról már ne is beszéljünk, amivel tele a média és már a mi fejünk is. Önmagában mondhatnánk, hogy ilyen a világ. Csakhogy Ámósz, és rajta keresztül Isten most nem a világot célozza meg ezzel, hanem minket Isten-hívő embereket. Hiszen egyértelmű: az istentiszteletről beszél. Gondoljuk végig: üres ünnepek, üres áldozatok, üres szavak. Valahol itt van a ma egyházában is minden baj gyökere. Számtalanszor megfogalmazzuk, hogy olyan erőtlenek az istentiszteletek, és keressük a baj okait, illetve a megoldását, hogy miért? Azt hiszem éppen ez az ige mutat rá arra, hogy amikor évek óta a legnagyobb viták egyike egyházunkon belül is a liturgia kérdése, akkor lássuk meg, nem a liturgiával van a baj. Nem is a régivel, és nem is az újjal. Bármelyik, Isten szemével nézve, talán mondható, helyesen megtartott liturgia. (De ne ezen vitatkozzunk!) Lehet azonban, hogy mégsem telik benne kedve az Úrnak. Ezen kevesebbszer gondolkozunk. Hogy miért? Mert az üres ünnepek, áldozatok, szavak mögött üres szív található. Ez a legnagyobb gond. Akkor is, ma is. Talán éppen most van itt az alkalom, hogy kérjük Isten Szentlelkét, töltse meg szívünket, az üreset, és a bűnöktől kiüresítettet is, hogy neki tetsző istentiszteletünk legyen.

Azt hiszem egyértelmű az ige üzenete. Fontos az istentisztelet, nem azt kell gúnyolni, hanem a művelőit, az embereket, akik azt hiszik, hogy Istent lehet tisztelni üres szívvel is.

**Egy másik megközelítés**, habár talán ezt sokan félnek szószékre vinni. Ma is lehet mondani, akár Ámósz korában, hogy az istentiszteletek helyesen folynak, míg az utcákon pedig tombol az igazságtalanság. Azt hiszem éppen itt kell elutasítani azt a felfogást, hogy az egyháznak nem feladata a társadalmi bajok megoldása. Éppen ebben a textusban érezhetjük azt, hogy Isten a társadalmi problémák megoldását előbbre valónak tartja, fontosabb egy szegényen segíteni, egy sebet bekötni, egy elesettet felemelni, egy árvát megmenteni, az igazságosságnak érvényesülni, mint akár böjtölni, vagy órákig elmélyülten imádkozni, hangosan énekelni neki, vagy lantot pengetni. Mert azok már önmagukban megfelelnek egy-egy istentiszteletnek, hiszen Isten ember iránt megmutatkozó cselekvő szeretetével megegyezőek. És főleg akkor lesznek igazi istentiszteletté, ha az ember nem istentiszteletnek szánja, érdemeket szerző cselekedeteknek, hanem cselekszi, mert a szívében megértett isteni szeretetet ezzel próbálja meghálálni. És csak úgy magamban megjegyzem: lehet, hogy ezért is erőtlen ma az istentisztelet, mert a társadalmi igazságtalanságok előidézői, eltűrői, vagy éppen áldozatai ülnek a padokban, akikben semmi sem változik, mikor kilépnek a templomkapun. Hogy ki a felelős? Nem ítélkezhetünk ez ügyben. Hogy mit lehet tenni? Nem csak beszélni az Isten szeretetéről, hanem tenni is Isten szeretetéből. És végső soron imádkozni, de nem üres szívvel, üres szavakkal, hanem a társadalom bajaiért felelősséget érző segélykiáltó lélekkel!

És ekkor nem csak Istenben, hanem bennünk is megszülethet a sóhaj, hogy valóban áradjon, mint bővizű patak, mindaz, ami Isten igazságából fakad. Mert csak Ő nem üres, csak neki nem üresek a szavai, tettei, és áldozata. Tudjuk a legnagyobb áldozata, Jézus sem üresen jött közénk, hanem a legnagyobb szeretetet hozta. Tőle tanulhatjuk az Istennek tetsző életet, sőt istentiszteletet is. Tudjuk, Ő az élő víz, és aki belőle iszik, nem szomjazik meg soha, nem sivatagosodik el soha a lelke. Ahogyan talán egyes írásmagyarázók már kihallották Ámósz próféciájából a Messiás utáni vágyakozást, mi akik már a visszajövetelét várjuk, mi sem tarthatunk más istentiszteletet most vasárnap sem, mint hogy őutána vágyakozunk teljes szívből, hogy ami sok, az legyen kevés, hogy ami üres, azt pedig Ő töltse meg.

Egy lehetséges vázlat

_A betegség tünetei:_ Üres ünnepek, üres áldozatok, üres szavak A diagnózis: Az ember saját magát, embertársait és Istent akarja becsapni!

_Elvégzett beavatkozások:_ Istenben megszűnnek az igazságtalanságok.

_Örök terápia:_ Áradjon az élet vize, ön pedig igyon belőle!

*Kalincsák Balázsné Varga Katalin*

------------------------
*"Preparáció letölthető PDF formátumban":http://vasev.lutheran.hu/objects/amprep