I. Bevezetés

A jelenlévők bizonyára teljesen különböző módon dolgozták volna fel ezt a témát, abban azonban remélem egyetértünk, hogy hívő keresztyénként sem, lelkészként pedig végképp nem tehetnénk meg azt, amit gyakorlunk, hogy nem érlelünk ki személyes véleményt világunk főbb történéseivel kapcsolatosan , hanem idő hiányában átveszünk kész megoldási kísérleteket.

Nem áll rendelkezésemre szakértői háttér, ezért nézzétek el, ha nem bocsátkozom elemzésekbe, összefüggések részletes vizsgálatába. Mivel a dolgozat nem teljes, ezért szeretettel és szívesen fogadom a kiegészítéseket, az észrevételeket és bírálatokat.

II.Történeti áttekintés

1. Bűn és büntetés az ÓSZ-ben

Bibliánk Kain és Ábel történetében , jelesül Kain panaszkodásában találjuk az első példát: Nagyobb a büntetésem, semhogy elhordozhatnám. Nem így lesz ! Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhödnie - mondja az ÚR. (1 Mózes 4 )

Az első kollektív büntetés pedig az özönvízzel éri a világot. Mindkét esetben fontos hangsúlyozni azt, hogy az ÚR saját kezében tartja a bűn megtorlását is, s a bűnösnek szóló kegyelmet is.

A Törvény (3 Mózes 24) pedig tudatosítja, arra számíthat a bűnös, amit ő tett embertársának: törést törésért, szemet szemért, fogat fogért.

2. Háborúk és az ÚR hatalma

Az egyiptomi kivonulás előtt az ÚR küldi a 10 csapást a fáraóra és népére, a vörös-tengeri átkelésnél is kifejezetten parancsolja : Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! (2 Mózes 14)

Jerikó elfoglalásához egy különleges módszert parancsol , majd így aktivizálja a harcosokat :Átok terhe alatt ki kell irtani a várost, az Úré az mindenestől.

Szanhérib támadásakor így bátorítja a népet : Így szól az ÚR : ne ijedj meg azoktól a beszédektől, amelyeket hallottál, amelyekkel káromoltak engem az asszír király szolgái ! (Ézsaiás 37,6)

Sokszor ( mindig ?) úgy vezeti a Benne bízókat, hogy szava nem logikus : Ha itt maradtok ebben az országban, akkor építelek és nem rombollak le, elültetlek és nem gyomlállak ki benneteket. (Jeremiás 42,10)

Aztán teljesen szokatlan módon nem pap, próféta , de nem is zsidó ember mondja ki a következő szavakat , hanem egy pogány király. Itt kezd izgalmassá válni a dolog mai témánkkal kapcsolatban, ugyanis nem tudhatjuk, hogy mikor ,ki és hogyan képviseli az ÚR akaratát a világ kesze-kusza történései mögött. Ezt mondja Cirusz perzsa király : A föld minden országát nekem adta az ÚR, a menny Istene . Ő bízott meg azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában lévő Jeruzsálemben. (Ezsdrás 1,2)

3. Jézus és kora

Láthatjuk, hogy Jézus a maga korában a katonáskodást a világi kormányzásra bízta, mondanivalóját pedig az egyes emberhez intézte.

Nem szolgált tanáccsal a politikai viszonyok esetleges átalakításához sem, elfogadta a rómaiak uralmát, de a zsidó törvények és a Nagytanács illetékességét is , a szombatnapi jótettek miatt nehezteltek rá. Az bizonyos , hogy az Úrtól rendeltnek tartotta Rómát, s a római polgárokhoz való viszonyával is példát mutatott másoknak, így a keresztyén egyháznak is.

4. Nagy Konstantin

Életében megtérésével beállt a nagy fordulat, ezt a fordulatot vitte tovább a gyakorlatban is.

E jelben győzni fogsz! Nem biztos azonban, hogy ez a győzelem az egyház és a hit szempontjából is maradéktalanul jót hozott. Az állam-egyházi rendszer a későbbiekben sok-sok hiba forrása lett.

5. A pápaság világi hatalma

Az egyik hiba teljesedett ki avval, hogy a megerősödő pápai állam keresztesháborúkat indított , melybe gyerekeket hívott, ezzel ért el az egyház a mélypontra.

6. Luther és a politika

Tanulságos Luther magatartása, amit legjobban a parasztlázadás idején látunk, amikor előbb védelmébe vette a parasztokat, majd Isten jogos büntetését kérte a rablóbandákra.

Dr. Masznyik: Luther művei IV. 214-218.o. Intés békére feleletül a sváb parasztság 12 pontjára. 1525.

Először is senki másnak e földön nem köszönhetjük ezt az ocsmányságot és zendülést, mint nektek, ti fejedelmek és urak, de különösen nektek, ti vak püspökök, bolond papok és szerzetesek, akik megátalkodottságotokban még most sem szűntök meg dúlni-fúlni és dühöngeni a szent evangéliom ellen... Azonfelül a világi kormányzatban nem tesztek egyebet, mint nyúztok és kincset harácsoltok... Nyakatokon van a kard; mégis azt hiszitek, hogy olyan biztosan ültök a nyeregben, hogy senki ki nem üthet belőle... Meg kell változnotok és Isten igéjének engednetek.

...Ez a zendülés tőlem nem származhatik. Én ugyan más pontozatokat írtam volna ellenetek ( mint a parasztság 12 pontja)..., amint azt a német nemesség ellen írt könyvemben tettem... De mert azokat kutyába vettétek , azért most kénytelenek vagytok ilyen haszonleső cikkeket hallani és tűrni, s úgy kell nektek, mert nektek nem lehet tanácsot adni.

Már ebben az iratban is bírálja a parasztok lázító igehirdetőit : Attól tartok, hogy gyilkos próféták jöttek közétek, akik általatok szeretnének urakká lenni a világon. Tartsátok meg az isteni törvényt :'Enyém a bosszúállás , én megfizetek'/ 5 Mózes 32,35 / , 1 Péter 2,18 : ' Engedelmeskedjetek uraitoknak, nemcsak a jóknak, hanem a gonoszoknak ! ' /i.m.225.o/

Még el sem érkezhetett a címzettekhez a levél, amikor kitört a lázadás, s rablóbandák módjára gyilkoltak, gyújtogattak, garázdálkodtak a fellázított parasztok.

Ezért alig 1 hónappal az előző irat után Luther Márton már A gyilkos és rabló parasztbandák ellen fogalmazza meg elítélő véleményét : Háromféle gyalázatos, Isten és ember ellen való bűnt idéznek fel magokra ezek a parasztok, amiért különböző módon halált érdemeltek ki testökre s lelkökre. Először azt, hogy felsőségöknek hűséget és engedelmességet esküdtek... Másodszor azt, hogy lázadást szítanak, rabolnak s gonosztevők módjára pusztítanak... Harmadszor azt, hogy ezt a rettenetes s gyalázatos bűnt az evangéliommal takargatják.

III. Mai világunk

Úgy gondolom, hogy Luther következetlennek tűnő vélekedését kellene nekünk is elsajátítanunk. Nem egyszerűen 'arany középútról' van szó két szélsőség, jelesül az eltökélten fegyverellenes pacifizmus és az ellenfelet kiirtandó ellenségnek tekintő, a saját fegyvert éltető , harcos sovinizmus között, hanem az Isten Igéjében gyökerező gondolkodás, az Ige fogságában lévő lelkiismeret által irányított tettekről.

Tisztában kell azzal lennünk, hogy ha betöltjük hivatásunkat, és a fentiek szerint élünk, mozgunk, véleményt mondunk, akkor mivel nem a társadalom peremén, hanem értékrend,kultúra, életszínvonal és politikai színtér szempontjából is középen állunk, akkor több oldalról érheti jogos vagy nem jogos kritika munkánkat, álláspontunkat. Több oldalról kaphatjuk a pofonokat.

Szeptember 11. kapcsán hangsúlyozhatjuk erőszakellenes, életet tisztelő, a fensőbbség bölcs (!!!) döntését kérő, a bűnösök megbüntetését váró óhajunkat, de emellett hiba volna elhallgatni azt, hogy sokak szemét, szívét, lelkiismeretét bántja, ha a világ egyik részén többszázmillió nyomorgót lát, a másik részén pedig sok-sok olyan toronyházat, melyekből egynek az építési költsége is nagyobb, mint némely ország éves nemzeti összterméke (GDP).

Nem szeretnék a mindentudó szerepében tetszelegni, de amellett, hogy joggal mondhatjuk ördögi pontossággal elkövetett gonosztettnek a merényleteket, egyúttal ISTEN intő figyelmeztetését is láthatjuk az eseményekben.

Együttérezhetünk azokkal az amerikai és más nemzetbeli áldozatokkal és szeretteikkel , akik itt lelték halálukat, de nem mehetünk el érzéketlenül máskor a palesztin, izraeli, iraki, afgán, jugoszláv, magyar vagy cigány áldozatok mellett sem . Jakab apostol intelme nemcsak a gyülekezeti életre vonatkozik, hanem a keresztyén ember átlagos és általános magatartására mások iránt . Ha már a tömegtájékoztatás úgy működik, hogy többet foglalkoznak a fényes ruhás, aranygyűrűs emberekkel, s csak ritkán a kopott ruhás szegényekkel, akkor a keresztyéneknek illik ezt figyelembe venni, s a maga helyén és módján tenni ellene.Bár az is igaz, hogy szenzációképpen többször mutatnak képsorokat nyomorúságban lévő embertársainkról. A szeresd felebarátodat, mint magadat mindig és mindenkire érvényes !

A tájékoztatás ellentmondásossága látszik, ha felidézzük, milyen részletes beszámolókat láthatunk-hallhatunk amerikai, izraeli,orosz áldozatokról, mindig kiemelve azt, hogy arab,palesztin és csecsen terroristák voltak az elkövetők. Pedig bizonyára más hiradások úgy tudósítanak, hogy a hazájuk szabadságáért küzdő hősök akciója járt sikerrel.

Talán nem csak én furcsállom, hogy 2001.09.11. után hamarosan több ország titkosszolgálata akadályozott meg AL-KAIDÁ-s merényleteket, míg előtte nem is hallottunk erről a szervezetről.

Most az öt földrészre kiterjedő hálózatról, szervezettségről beszélnek.

Az írásom címében szereplő visszacsapás már megtörtént: egy egész ország érezte-szenvedte meg ennek a súlyát. Természetesen láttunk-hallottunk örvendező afgánokat a tálib uralom megszűnésekor, de jó, ha ezt is illő tartózkodással fogadjuk, hiszen abban a közhangulatban sok tálibbarátot, szimpatizánst vagy azzal csak gyanúsított személyt öltek meg pillanatok alatt.

A béke lehetősége erősen kérdéses. Az USA egyre nyíltabban és hangosabban készül a következő igazságos háborújára Irak ellen , bár szövetségesei közül egyedül Nagy-Brittania támogatja őrült tervét.

Bibliai alapon nem támogathatjuk sem a bűnös család , sem a bűnös nemzet elméletét. Magyarként húsbavágóan megtapasztalhattuk, milyen gyötrelmes , ha egyesek kinyilvánítják: ez egy bűnös nemzet, vagy csak hazátlannak bélyegeznek őseink földjén.

Fentiek alapján nemcsak az oroszok csecsenföldi háborúját ítélhetjük el, hanem a csecsenek merényleteit is ; nemcsak a palesztinok robbantását, hanem az izraeli tankok és buldózerek rombolását; nemcsak a szept. 11-i merényleteket, hanem az amerikaiak kulturális, gazdasági , környezeti és katonai agresszivitását is.

Naprakész világi elemzést olvashatunk a Demokrata 2002. aug. 29-i számában, melyben Mukhlif Al-Smarree, Irak magyarországi nagykövete a következőket mondta:

Bush legkedveltebb kampányfogását vette elő . Bármely külföldi fél ellenében mozgósítani tudja a nemzetet, ha az amerikai álom és az amerikai életforma lerombolásával vádolja meg. Az amerikai vezetés ugyanis mindenkinél jobban tudja, hogy Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei... Colin Powell jelentette ki, hogy az Irak elleni amerikai támadásnak semmi köze ahhoz, hogy Irak engedélyezi-e az ellenőrök visszatérését.

A nagykövet idézi az El Pais spanyol újságot, benne Felipe Gonsalez exminiszterelnök szavait: ' Elfogadhatatlan az az amerikai érv, amely civilizációs és vallási öntudattal bíró ellenséget gyárt, mert ellentmond a valós helyzetnek. Úgy tűnik, arra hajlanak, hogy ellenségeket gyártsanak, azt a látszatot keltve, mintha létezne bizonyos stratégiájuk. Ami mostanában folyik, az nagyon rossz kezdete a XXI. századnak. '

Végül az iraki nagykövet így elemez : A szept. 11-ei támadások következtében az USA saját számításai szerint 7, mások szerint 11 trillió dolláros ( az adatok hibásnak tűnnek M.Z.) veszteséget szenvedett. Ennek következtében az euro árfolyama megközelítette, sőt el is érte a dollár árfolyamát.

A helyzet árnyalásához segítséget kapunk még a VIGILIA 1974/4. számából, mely teljesen véletlenül akadt a kezembe a sikátori könyvtárrendezéskor.

Az igazságos háború mai problematikájáról René Costa rk. teológus úgy fogalmaz, hogy a rk. hagyomány vétkes tévedésnek minősíti azt a vélekedést, miszerint a háború a reálpolitika eszköze lehet. Az rk. tanítás megköveteli az egész emberiség erőfeszítését a béke ügyéért. Ez nem pacifizmust jelent, hiszen államférfiak tudatos gonoszságával, az erőszak fékevesztett tombolásával, a jogtiprással csak erőszak útján lehet szembeszállni; éppen az igazságosság követeli meg az ellenállási jogot minden jogsértéssel szemben. Aligha található jogalap világméretű atomháború igazolására.

Ugyanitt Paul Engelhardt álláspontját is megtaláljuk, aki XXIII. János pápát idézve kiemeli, az atomipar korában értelmetlen háborúról beszélni, hiszen a bekövetkező atomháborúban teljesen mindegy , ki a védekező, ki a támadó, a rombolás mindkettőre kihat.

Emellett kiemelem Hartmut von Hentig 10 pontjából a harmadikat : A békére való nevelés arra tanít meg, milyen a háború. A háború a fizikai erőszak legkollektívebb és legirgalmatlanabb formája, ami csak elképzelhető. (I.m. 220-225. o.)

Nyíri Tamás így fogalmaz : Az etológusok kivételes nyomatékkal állítják, hogy a háború nem természeti, hanem kulturális jelenség... Az embernek pedig megvan az összes szükséges képessége, hogy megfékezze a romboló és pusztító szellemeket, amiket ő maga szabadított el. A lehetőség megvan, talán jóakaratban sincs mindenütt hiány. (I.m. 232-233.o)

IV. Befejezés

Sok tanulsággal szolgálhat számunkra az évfordulós emlékezés és a témában való elmélye-dés: ha nem is vagyunk olyan tekintélyek , mint Luther a maga korában , ha nem is bírunk olyan bölcsességgel, mint ő, tanulhatunk tőle. Az egyik oldalon magunknak, családunknak, gyülekezetünknek kiemelhetjük , hogy meg kell változnotok, és Isten igéjének engednetek kell ; míg a másik oldal felé azt kell kimondanunk , hogy aki lázadást szít , rabol és gonosztevő módjára pusztít , azzal szemben jogos és szükséges fellépni a rend helyreállítása érdekében.

A nemrég befejeződött dél-afrikai világértekezleten is megmutatkozott, aggodalomra ad okot az, hogy az USA csak az USA rövidtávú érdekeinek érvényesítéséért hajlandó tenni,azt is vállalja, hogy így egyedül marad. Tanulságos látni, hogy míg az EU önálló államai önként vállalkoztak az egyéni helyett a közös álláspont kialakítására , addig az önálló, alkalmazkodásra nem késztetett USA merev, megváltoztathatatlannak látszik.

Sajnálatos, hogy Luther 500 évvel ezelőtti szavai most is időszerűek : ... nektek nem lehet tanácsot adni!

Magassy Zoltán
ev. d. lelkész
Nemeskér