Idén is a szokásos rendben kerültek megrendezésre az egyházmegyei gyerek- és ifjúsági táborok az őrségben. Az alsós és a felsős korosztálynak szervezett gyerek táborok után, július közepén gyűlt össze egy hétre a serdülő és felnőtt ifjúság Őrimagyarósdon. Ez a tábor az élet nehéz korszakába lépő korosztályt célozza meg. Célja, hogy a gyerek táborokból kinövő, középiskolába lépők életét is nyomon kövesse és segítse, illetve megakadályozza, hogy az élet messze sodorja őket az egyháztól, gyülekezetüktől. A 15 év körüli serdülőknek a táborban helye van a fiatal felnőtteknek is. Egyetemre, főiskolára járó ifjak és dolgozó fiatalok is csendet, nyugalmat, tartalmas kikapcsolódást találnak a tábor hete alatt és talám válaszokat is az élet nagy kérdéseire.

E sorok írója középiskolás fiatalként vett részt először az őrimagyarósdi ifjúsági táborban 6 évvel ezelőtt. Azóta évről évre biztos programot jelentett az őrségi egy hét. Idén nyáron pedig egyetemistaként a tábor vezetőségéhez tartozó teológusként töltöttem el egy hetet Őrimagyarósdon.

Az ifjúsági tábort 7 évig Kovács Imre és Kovácsné Tóth Márta vönöcki lelkészek szervezték és vezették. Idén vezetőségcsere után Kalincsák Balázs és felesége Kalincsák Balázsné Varga Katalin szervezte az ügyeket és pásztorolta a fiatalokat.

A vezető lelkészek munkáját teológusok is segítették: Mesterházy Anna és Udvardi Andrea harmad, és Pethő Attila ötöd éves teológus szakos hallgatók.

Idén nyáron kb. 20 fiatal jelentkezett a táborba és választotta ezt az alkalmat lelki feltöltődésnek, csendességnek, egyházzal, hittel való foglalkozásnak.

A résztvevők nagy része régi táborozó volt, akik jól ismerték egymást és örömmel, a megszokott dolgokat keresve, hagyományaikat ápolva indultak el ez évben is Őrimagyarósdra. A fiatalok nagy része egyetemre, főiskolára járó diák volt, de akadt dolgozó fiatal is közöttük. Nagy részük aktív tagja valamelyik gyülekezetnek, vagy az egyetemi ifjúsági órákat látogatja, de voltak ott kereső, kérdező, az egyházat épp csak megismerő fiatalok is. A résztvevők javarésze Vas megyéből, Celldömölkről, vagy környékéről érkezett, de táborunk régi magját alkotja egy tatabányai társaság, akik idén is képviseltették magukat.

A tábor előtt a résztvevők és a vezetők is várakozással tekintettek a találkozásra, hiszen a résztvevők nagyrészt ismerték egymást, az új vezetőket azonban nem. A szervezők pedig számukra egy egészen új társaságot köszöntöttek a megérkezéskor. Az ismeretlenség azonban nem problémákat és nehézségeket, sokkal inkább új lehetőségeket és ismeretségeket hozott. Már az első este, a bemutatkozásnál megtalálta a közös hangot az egész társaság.

A tábor minden napját áhitattal kezdtük és fejeztük be, amelyeken a teológusok és a vezető lelkészek szolgáltak. A táborlakók szivesen vettek részt a közös meditációkon, elmélkedéseken és énekléseken. Az ifjúsági tábor minden évben komoly és aktuális témákkal igyekszik felkelteni a fiatalok érdeklődését. Az idei tábor témája ez volt:

Gyógyulást a világnak. (Idén rendezték Kanadában a Lutheránus Világszövetség /LVSZ/ 7 évente összehívott nagygyűlését, amit ugyanezzel a címmel hirdettek meg: For the Healing of the World) Délelőttönként a teológusok és a lelkészek felvezető előadásokat tartottak a következő témákban: Mit tehetünk a természet, az állatok, a társadalom, az egyház, a lélek gyógyulásáért? A bevezető, beszélgetést indító gondolatok után csoportbeszélgetéssel telt a délelőtt a teológusok vezetésével. A kis létszámú csoportokban lehetőség nyílt az őszinte beszélgetésekre, kérdések felvetésére, vitatkozásra.

Ebéd után a délután kötetlenül, szabad programmal telt. Ilyenkor fürödhettek, sétálhattak, sportolhattak, beszélgethettek, videót nézhettek vagy pihenhettek a táborlakók. Kis létszámú táborunk gyakran a délutáni szabadidőt is együtt töltötte, így jutottunk el egy közös túra során a Borostyán-tóhoz, a Vadása-tóhoz, biciklitúrát szerveztünk a szalafői falumúzeumba. Az estéket is együtt töltötte a kis társaság, mókás játékokkal, vetélkedőkkel gyorsan telt az este és az éjszaka.

A rengeteg közös nevetés és önfeledt pillanat összekovácsolta, közelebb vitte egymáshoz a táborlakókat. Az egy hét a tábortűz melletti énekléssel és a már tradíciónak számító éjszakai Vadásához zarándoklással záródott. A táborban szerencsésen keveredett a komolyság és a játék, a passzív pihenés és a tartalmas mozgékonyság, a meditatív csend és az önfeledt kacaj.

Szeretettel várunk a táborba a következő évben olyan fiatalokat, akik élni kívánnak és tudnak az ifjúsági tábor jellegéből adódó szabadsággal, akiknek igényük van a komoly kérdésekről való elmélyült beszélgetésekre, akik késztetést éreznek arra, hogy megértsenek valamit az élet nagy kérdéseiből, mélységeiből, és magasságaiból, akik sok játékra, mókára és kacagásra vágynak. Mindehhez kitünő lehetőséget biztosít az őrségi táj, ahol kicsit megállt az idő, ahol szinte beszippantja és magával ragadja az embert az a bizonyos hangulat; az Őrség, ahova jó visszamenni.

Udvardi Andrea