Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél, amely egyik éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én pedig ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost? (Jón 4,10?11)

Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét. (1Kor 10,24)

Olvasmányok: Lk 22,54?62 és 1Jn 1,5?10


Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 17.



A Szentlélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.
Lukács 12,12


Uram!
A szorongattatás idejére adod ezt az ígéretet. Az üldöztetés napjaira. Ismered az emberszívet. Tudod: fél - ha bajokkal találja magát szemközt. Félelmében alkudozásba kezd. Legdrágább értékeit hamis mérlegen méricskéli. Félreismeri helyzetét. Jobban fél sérelmet elviselni, mint mennyei Atyjának bűntetlenül át nem hágható akaratát megszegni. Ilyenkor nyúl az ember a hazug szóhoz. Kitalált mesékhez. Ezeken ellenfelei természetesen átlátnak, és ezért még szenvedélyesebben megszorongatják.

Uram!
Szorongattatásaim esetére a Szentlélek segítségét ígéred. Ő nem a kibúvó keresésében segít. Az igazság megvallására tanít. A bajokban ez a Szentlélek legfőbb áldása. Az igazság tanújává avat. Akármi legyen is ennek a tanúságnak az ára. És erőt ád minden következmény csöndes elhordozására.
A mai nap is ismeretlenül áll előttem. Nem tudom, békességben érem-e meg estéjét, vagy küzdelmek szakadnak-e rám. Rád bízom - Uram -, mi történjék velem. Csak Szentlelkedet ne vond meg tőlem.