e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az Egyházak Világtanácsa (EVT) – az Európai Egyházak Konferenciájával (EEK), az USA Keresztyén Egyházai Nemzeti Tanácsával és a Közel-keleti Egyházak Tanácsával együtt – találkozóra hívta az egyházak felelős vezetőit. Az eszmecserére – a Német Protestáns Egyház (EKD) vendéglátásával – 2003. február 5-én került sor Berlinben, ahol a résztvevők az alábbi nyilatkozatot fogadták el:

1. Európai egyházi vezetőkként – megbeszéléseket folytatva az Amerikai Egyesült Államok és a Közel-Kelet egyházainak tanácsaival – mélységesen aggódunk amiatt, hogy az USA és néhány európai kormány folyamatosan katonai akciókat követel Irak ellen. A hit embereiként a felebarát iránti szeretet arra ösztönöz minket, hogy ellenálljunk a háborúnak, és keressük a konfliktus békés megoldását. Mint egyházak imádkozunk a békéért és a szabadságért, az igazságosságért és a biztonságért az Irakban és a Közel-Keleten élő minden ember számára. Az ilyen imádság arra kötelez minket, hogy a béke eszközei legyünk.
2. Sajnáljuk, hogy a világ leghatalmasabb nemzetei a háborút ismét a külpolitika elfogadható eszközének tekintik. Ez a félelem, fenyegetés és bizonytalanság nemzetközi légkörét teremti meg.
3. Nem tudjuk elfogadni azokat a célokat, amelyeket ezek a kormányok – különösen is az Amerikai Egyesült Államok – egy Irak elleni háború indokául felhoznak. A megelőző háborús támadás, mely egy szuverén állam kormányának megdöntésére irányul, az ENSZ alapokmányának megsértése. Arra kérjük a Biztonsági Tanácsot, ragaszkodjék az ENSZ alapokmányához, amely a katonai erőszak megengedhető alkalmazását szűkre szabja, és kerülje el, hogy a nemzetközi konfliktusok megoldásában negatív példát szolgáltatva az erőszakos megoldásoknak enged teret.
4. Hisszük, hogy a katonai erő nem megfelelő eszköz az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésének érdekében. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az ENSZ-fegyverzet-ellenőrök gondosan megtervezett intézkedéseihez elegendő időt hagyjanak, hogy munkájukat befejezhessék.
5. Az ENSZ minden tagállamának a kötelező ENSZ-határozatokhoz kell tartania magát, és a konfliktusokat békés eszközökkel kell megoldania. Irak sem lehet kivétel. Arra kérjük Irak kormányát, pusztítsa el valamennyi tömegpusztító fegyverét, és hagyjon fel az ezzel kapcsolatos kutatással, illetve termeléssel. Iraknak minden tekintetben együtt kell működnie az ENSZ-ellenőrökkel, és minden polgára számára garantálnia kell a polgári, a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális emberi jogok teljes elismerését. Az iraki állampolgárokban fel kell ébreszteni a reményt, hogy a diktatúra és a háború helyett van más megoldás. 6. Egy háború elfogadhatatlan következményekkel járna a térségben élők számára. Többek között elszakadna gyökereitől a lakosság nagy része, összeomlanának az állami funkciók, polgárháború veszélye fenyegetne, és destabilizálódna az egész régió. Iraki gyermekek szenvedése és irakiak százezreinek fölösleges halála – mely az elmúlt tizenkét év szankcióinak a következménye – súlyos teherként nehezedik a szívünkre. A jelenlegi helyzetben nyomatékosan megerősítjük a régóta érvényes humanitárius elvet, hogy a szükségben levő emberek elérését feltétlenül biztosítani kell.
6. Óvunk ezenkívül mindazoktól a szociális, kulturális és vallási, valamint diplomáciai hatásoktól is, amelyek hosszú távú következményei lehetnek egy ilyen háborúnak. Ha még több olajat öntenek az erőszak tüzére, amely a régiót már amúgy is pusztítja, az csak tovább szítja a gyűlöletet, szélsőséges ideológiákat táplál, illetve további globális instabilitást és bizonytalanságot szül. Nekünk, Európa egyházi vezetőinek erkölcsi és pasztorális kötelességünk, hogy országainkban szembeszálljunk az idegengyűlölettel, s hogy megszüntessük a muzulmán világban élő embereknek azon félelmét, mely szerint az úgynevezett nyugati kereszténység szembefordul a kultúrájukkal, a vallásukkal és értékeikkel. Keresnünk kell az együttműködést a béke, az igazságosság és az emberi méltóság érdekében.
7. Minden kormány, különösen is a Biztonsági Tanács tagjai felelősek azért, hogy ezt a kérdést a maga teljességében végiggondolják. Még nem merítettek ki az összes békés és diplomáciai eszközt, hogy Irakot rákényszerítsék az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak betartására.
8. Lelki kötelességünk, amely Istennek az egész emberiség iránti szeretetén alapul, hogy ellenezzük az iraki háborút. Ezzel az üzenettel a szolidaritás és támogatás jelét küldjük az Irakban, a Közel-Keleten és az Amerikában élő egyházak felé. Imádkozunk, hogy Isten olyan döntések meghozatalára vezesse a felelősöket, amelyek gondos megfontoláson, erkölcsi elveken és magas jogi mércéken nyugszanak. Minden egyházat hívunk, hogy csatlakozzék hozzánk ebben a tanúságtételben, hogy imádkozzék a konfliktus békés megoldásáért, és bátorítson minden embert az ennek eléréséért folytatott küzdelemben.

A nyilatkozat aláírói

Manfred Kock, az Evangelischen Kirche in Deutschland (EKD) elnöke Rolf Koppe püspök, az EKD külügyi hivatala Konrad Raiser, az Egyházak Világtanácsa főtitkára Keith Clements, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára Walter Klaiber püspök, a Németországi Keresztyén Egyházak Munkaközösségének elnöke Jean-Arnold de Clermont, a Franciaországi Protestáns Egyházszövetség elnöke Herwig Sturm, az Ausztriai Evangélikus Egyház püspöke Thomas Wipf, a Svájci Protestáns Egyházszövetség elnöke Jonas Jonsson püspök, svédországi evangélikus egyház Trond Bakkevig esperes, norvégiai evangélikus egyház Jukka Parma érsek, finnországi evangélikus egyház Karsten Nissen püspök, dániai evangélikus egyház Alison Elliot, Skócia egyháza Arie W. van der Plas elnök, holland református egyház Feofan érsek, orosz ortodox egyház Athanasius, Achaja püspök, görög ortodox egyház Nuhad Daoud Tomeh lelkész, a Közel-keleti Egyházak Tanácsának főtitkára Bob Edgar, az USA Keresztyén Egyházai Nemzeti Tanácsának főtitkára James Winkler, az egyesült metodista egyház (USA) főtitkára Rebecca Larson, igazgató, amerikai evangélikus egyház (USA)

(Forrás: http://www.evang.at. Reuss András fordítása)

::Nyomtatható változat::