EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 02 - Schnitzler Jakab emlékezete

Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Schnitzler Jakab emlékezete

Interjú Zsoldos Endre csillagásszal

A 2006. esztendőben emlékezünk Schnitzler Jakab erdélyi szász evangélikus teológusra, nagyszebeni lelkészre, matematikusra és csillagászra születésének 370. évfordulója alkalmából. Életrajzíróját, munkásságának szakavatott kutatóját, Zsoldos Endrét, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársát Schnitzler életének főbb állomásairól, asztronómiai tevékenységéről és egyházi kapcsolódásairól kérdeztük.

– Mi vezette Önt arra, hogy Schnitzler Jakab életével kezdjen foglalkozni?

– Csillagászként elsősorban az asztronómia egy speciális területével, az úgynevezett változócsillagokkal, illetve ezek csillagászattörténeti vonatkozásaival foglalkozom. A hazai fizikatörténet egyik kiemelkedő kutatójának, Zemplén Jolán tudománytörténésznek a magyarországi fizika múltjával foglalkozó művében találtam utalást arra, hogy Schnitzler – sok más csillagászati témával foglalkozó műve mellett – kiadott egy nyomtatványt az új csillagokról is. Ez indított arra, hogy részletesen foglalkozzam életével és munkásságával.

– Ki volt Schnitzler Jakab, és melyek voltak életének fontosabb mozzanatai?

– Schnitzler Jakab – vagy ahogy anyanyelvén hívták, Jacob Schnitzler – pontosan 370 esztendeje, 1636. január 1-jén született Nagyszebenben, erdélyi szász családban. Nagyapja Brassóból származott, és ő költözött egykoron Szebenbe. A Schnitzler lényegében egy ragadványnév – az eredeti nem ismert. Foglakozása miatt kapta, ugyanis a szó fafaragót, faszobrászt jelent. Apja, akinek szintén Jakab volt a keresztneve, Nagydisznódban volt evangélikus lelkész. Az ifjabb Jakab 1655-ig Szebenben, majd egy rövid nagyszombati kitérő után Wittenbergben folytatta tanulmányait. Itt sikeres vizsgái után asszisztens professzorként működött, majd professzor lett. 1663-ban tért vissza szülővárosába. Öt éven át a szebeni gimnáziumnak volt a rektora, 1668-tól egészen 1684. június 6-án bekövetkezett haláláig pedig ő volt a városi lutheránus lelkész.

– Milyen egyéb pontokon kapcsolódott az egyházhoz?

– Ahogy említettem, Wittenbergben járt egyetemre. Itt főleg olyan témákból jelentek meg disputációi, amelyeket ma a természettudományok vagy a műszaki tudományok körébe sorolnánk – természetesen csak a címüket tekintve, a tartalmukat kevésbé. Szebenben iskolaigazgatósága alatt jelentek meg disputációi, ezek azonban kizárólag teológiával foglalkoztak – természetesen lutheránus szemszögből.

– A természettudományok, illetve elsősorban a csillagászat területén milyen konkrét kérdésekkel foglalkozott Schnitzler?

– Mai szemmel nézve nem tekinthető csillagásznak; erre lehetősége se lett volna. Vonzalmát azonban jól mutatja, hogy az általa vezetett viták feltűnően nagy része csillagászati témájú volt, például állócsillagokkal, új csillagokkal, bolygókkal, üstökösökkel foglalkoztak. Az e viták kiindulópontját képező értekezések megjelentek nyomtatásban is. Mivel Schnitzler a wittenbergi egyetemen vezette ezeket a disputákat, professzionálisnak tekinthető; elmondhatjuk, hogy ő írta az egyetlen olyan könyvet, amely kifejezetten a változócsillagokról szól, magyarországi szerzőtől származik, és szakember által jegyzett.

Az is jól mutatja, hogy mennyire a szívéhez nőtt a csillagászat, hogy a szász történetírók szerint derült téli éjszakákon a nagyszebeni piactéren figyelte a csillagokat, és tájékoztatta az arra haladókat a látnivalókról. Tulajdonképpen a magyarországi csillagászati ismeretterjesztés egyik előfutárát is tisztelhetjük benne. Emellett meg kell említeni azt is, hogy amikor megjelent az 1680-as nagy üstökös, akkor egyik templomi prédikációjában kifejezetten ezzel foglalkozott – bizonyítva, hogy számára a csillagászat kiemelt fontosságú diszciplína.

Rezsabek Nándor


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
Az első tapasztalatok
Élő víz
Új évi jó hír
Felkészültél az új évre?
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Betegségben imádsággal
Mezőberényi „mozgolódás”
Isten tervez – ember végez?
Csomagoljuk ki…
Keresztutak
A Magyar Távirati Iroda jelentette…
„Piros apukát” szeretnék karácsonyra
Szabadkai gyertyagyújtások
Evangélikusok
Evangélikusokat kérdeztünk…
Balikó Zoltán
In memoriam Hegedűs Lajos
Schnitzler Jakab emlékezete
e-világ
Ingyenes irodai mindenes
Keresztény szemmel
Evangélikus hetilap
2006 – pályára lépni szabad!
Egy (fiatal?) evangélikus testvérnek
A hét témája
A költségvetés és az egyházak
Egyházi iskolák – a múltban és a jelenben
evél&levél


A közelmúlt krónikája
Ünnepek múltán
„Imre vagyok a miséről, atyám!”
Nem karácsonyi történet
Karácsonyi háttérbeszélgetés
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Indirekt keresztény mese
Öt koncert – öt ország – egy nemzet
Dallos Szilvia titkai nyomában
Örömkórus Bonyhádon
Amit a névjegyekről tudni érdemes…
Bach a zsinagógákban
A vasárnap igéje
A megrepedt nádat nem töri el…
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
„Többnejűségre vágyom”
Szószóró
Karácsonyi ajándék
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2006 02 Schnitzler Jakab emlékezete

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster