EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 38 - Érzelmek fogságában

EvÉlet - Lelki segély

Hozzászólás a cikkhez

Érzelmek fogságában

„Csaknem két évtizede járom a keskeny utat, de a mai napig sokat szenvedek attól, hogy nem tudok tudatosan cselekedni, mindig az érzelmeim irányítanak. Nagyon hullámzó a kedélyállapotom is. Hol magamhoz tudnám ölelni az egész világot, hol pedig bezárkózom, és senkit nem akarok látni. Sajnos Istennel való kapcsolatomra is ez a jellemző. Amikor megérint Isten szava az istentiszteleten vagy más gyülekezeti alkalmon, akkor szárnyalni tudok. Máskor meg úgy érzem, hogy Isten elérhetetlen távolságban van tőlem, és nem törődik velem. Mit tegyek?”

Kedves Matild! Talán különös megállapításnak hangzik, de nincs más a világon, ami annyi válságot és boldogtalanságot okozna az embereknek, mint az érzelmeik. Vagy legalábbis a rosszul kezelt érzelmeik.

Az emberi érzelmek bizony változóak. Nemcsak egyéniségünk, lelkialkatunk, de fizikai állapotunk is befolyásolja őket. Az egyéniség Isten ajándéka. Ő nem teremtett két ugyanolyan embert. De nincs rosszabb annál, ha egyéniségünk uralkodik rajtunk. Sokan még büszkélkednek is azzal, hogy ami a szívükön, az a szájukon, és közben nem törődnek azzal, hogy mennyi fájdalmat okoznak másoknak. Ugyanez a helyzet az érzelmekkel.

Kedves levélíró testvérem helyesen ismerte fel, hogy nem irányíthatnak minket az érzelmeink! Veszélyes, ha engedjük, hogy hangulatemberré váljunk a mindennapi kapcsolatainkban, életvezetésünk területén. De még veszélyesebb, ha Krisztus-követésünkben érzelmeinkre, hangulatunkra próbálunk építeni. Eljuthatunk egészen odáig is, hogy azt gondoljuk: nem is vagyunk az Úréi, mert nem éltünk át vele bizonyos érzelmeket.

Talán Matild is hallott már olyan bizonyságtételt, amelyben valaki csodálatos érzelmi megtapasztalásokról számolt be. Ön közben talán arra gondolt: „De hiszen ezt én sohasem éltem át!” Pedig újjászületésünkkor éppen az történik velünk, hogy megértjük az értelem, akarat, érzelem helyes sorrendjét. Megértjük, hogy a Biblia mindenekfölött igazság. Nem érzelmeket akar kelteni bennünk vagy kellemes élményeket okozni, hanem az igazságot tárja elénk, amely az értelemhez szól. Az érzelmek csak azután következnek, hogy megértettük az igazságot, és alávetettük neki az akaratunkat. Sohase az legyen kedves testvérem kérdése Isten szavával kapcsolatban, hogy milyen érzést kelt Önben, hanem az, hogy hiszi-e, elfogadja-e! Nem érdemes állandóan a lelki hőmérsékletünket mérni.

Ugyanakkor tudnunk kell arról, és örülnünk kell annak, hogy a Szentírás rávilágít arra, hogy az öröm milyen fontos része a hívő életnek. Hitünk nem állandó teológiai viták körül forog. És moralisták sem vagyunk, akik örökké csak erkölcsi törvényekkel foglalkoznak. Igenis, érzelmeinket is megmozgatja Isten cselekvése. Szíven üt Krisztus értünk vállalt áldozatának mélysége. Forrón viszontszeretjük őt, és hála tölti el szívünket bűnbocsátó irgalmáért.

Kedves Matild, tud igazán örvendezni az Úrban? Lehet, hogy az örömhiány miatt ilyen változó a hite és a reménysége. Meg kell vizsgálni az örömtelenség okát. Ha vétkezünk, ha saját akaratunkat és kedvteléseinket követjük, akkor keresztény életünk boldogtalan lesz. Ha valamit felismerünk a Szentírásból, akkor azt meg is kell cselekednünk! Csak így lehet hitben növekedni! Nem szabad a Szentlélek Úristennek ellenállni. Ha rámutat egy bűnünkre, azt meg kell vallanunk, és ki kell fejeznünk szándékunkat az elhagyására. „…a hűtlenek útja saját romlásukat okozza.” (Péld 13,15b)

Természetesen fontos különbséget tenni az öröm és a vidámság között. A Szentírás többször is felszólít bennünket arra, hogy örvendezzünk. Míg a vidámságot nem erőltethetjük magunkra, addig tudnunk kell, hogy az öröm forrása a bennünk élő Feltámadott. És ez az öröm elvehetetlen. Érzelmeinktől, hangulatainktól független, hiszen nem tőlünk, bizonytalan helyzetünktől, körülményeinktől függ, hanem Krisztustól, aki „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13,8).

Nem érzelmeinket kell tehát figyelnünk és követnünk, hanem hinnünk kell. Isten kijelentett igazságát maradéktalanul igaznak kell elfogadnunk. A Biblia sehol sem állítja, hogy érzelmeink megmentenek minket, a hitről viszont ezt írja. Euforikus érzéseket nem csiholhatunk ki magunkból, de emlékeztethetjük magunkat mindarra, amit Isten tett értünk! Ha a sátán kísérti, nyugodtan kiáltson rá, Matild: „Akár fűtenek érzelmeim, akár nem, hiszek a Szentírásnak, és tudom, hogy Isten gyermeke vagyok.” Tegye mindig a hitet az első helyre – és tartsa is ott mindörökre! A hívő időnként sötétben jár; az a kegyelem, hogy mégis továbbmehet. Talán egy-egy pillanatra szem elől téveszti az Úr arcát, de tudja, hogy ő ott van, hogy ő a minden mindenekben! „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” (Mt 5,6) Ez a csodálatos ige megmutatja azt, hogy aki a boldogságot keresi, az nem találja meg, de aki az igazságot keresi, az boldog lesz!

Drága testvérem, köszönöm levelét! Szívből remélem, hogy válaszom segítségül jön az Ön számára. Ne feledje: mindig tartsa meg a központi helyet a szívében annak, akinek egyedül joga van hozzá, a dicsőség Urának!

Szőkéné Bakay Beatrix


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Élő víz
Mit vagy kész adni ma?
A példázat folytatása
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
„Négy az egyben”
Becsületszék
Volt kapacitás Farádon
Templommá „előléptetett” jobaházi imaház
Mohácsi hálaadás
Két nyelven tanulnak
Olimpiai bajnok építette a sportpályát Bonyhádon
Forberger Lászlóról…
Negyvenéves a siklósiak lelki otthona
Új gyülekezeti ház szentelése Debrecenben
Gyülekezeti elnökségek és tisztségviselők konferenciája Révfülöpön
Keresztutak
A „puzzle” összeáll
Európának szüksége van az evangéliumi hangra!
„Nem is gondoltam volna, hogy ez ilyen nehéz…”
Genfi múltidézés
Médiafókusz – szentföldi kérdésekre
Megválasztották a Szlovákiai Evangélikus Egyház új elnökségét
Evangélikus „nemzetköziség” London szívében
Evangélikusok
Elindultak, de nem érkeznek meg soha többé…
Egységes értékrend jegyében
e-világ
A teremtési ünnepkör születése
Ha nem füstölögnénk…
Víz- vagy sörkeresztség?
Ne feledjük őket!
Keresztény szemmel
Iskolaváltás
Eszme, hatalom, érzelem
A hét témája
Bírálat – jobbról
Politika és erkölcs
evél&levél
Gazdagodtak ismereteink nemzeti ereklyénkről
Közlemények, nyilatkozatok
Evangélikus Hírlevél
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Otthon – a béke szigete
Fót reneszánsza
Tisztelgés egy evangélikus példakép előtt
Finn musical Luther életéről
Csillagászati motívumok evangélikus énekekben
Rákóczi-túrós
A vasárnap igéje
Hitet ébresztő testi szenvedés
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Érzelmek fogságában
Szószóró
Aki hisz, nem szégyenül meg
Cantate
A Gyülekezeti liturgikus könyv
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2006 38 Érzelmek fogságában

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster