e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Két év után az idei, július 16–20. között Kőszegen megrendezendő Szélrózsa találkozón is ellátogathatnak az érdeklődők a Liget elnevezésű környezetvédelmi sátorba. Kodácsy-Simon Eszter – akinek vezetésével hónapok óta folyik az előkészítő munka – időközben megosztotta a szervezés feladatait Grendorf Péterrel, aki a következő tanévben hatodévesként folytatja teológiai tanulmányait. Az alábbiakban vele beszélgettünk.

– Miként lettél a környezetvédelmi Liget sátor vezetője az idei Szélrózsa találkozón?

– Kodácsy-Simon Eszter, aki a korábbi Szélrózsákon vezette a sátrat, második gyermekét várta, ezért új munkaági felelőst kerestek. Amikor megkérdeztek, hogy tudnám-e vállalni a feladatot, rövid gondolkodás után igent mondtam. A környezetvédelemnek a keresztény hitünkkel való szoros kapcsolata számomra természetes. Ráadásul ez olyan téma, ami mindenkit érint; együtt gondolkodhatunk, közösen tehetünk környezetünkért, a környezettudatos életformáért más felekezetű keresztényekkel és nem keresztényekkel egyaránt. Ezt a párbeszédet különösen fontosnak tartom, és missziós szempontból sem elhanyagolható.

– Szerinted foglalkoztatják-e a mai középiskolás, egyetemista korosztályt a környezet problémái? Mik a saját tapasztalataid ezzel kapcsolatban?

– Jó tapasztalataim vannak, a fiatalok nem közömbösek e kérdés iránt. Sokkal nagyobb gond, hogy keveset tudnak az ökológiai problémákról és a kiútkeresés lehetőségeiről. A tapasztalatok szerint kevés gyülekezetben kerülnek elő ezek a problémák, ezért szeretnénk segíteni a gyülekezeteket is tájékoztató szórólapokkal; egy-egy ilyet talán éppen egy fiatal vihet haza a Szélrózsáról a lelkészének.

– Hogyan állt össze a segítő csapat, és hányan dolgoznak az előkészítésben?

– A segítők egy része már korábban is részt vett a Liget sátor munkájában. Két évvel ezelőtt Szolnokon pedig mindazok, akiket megérintett a téma, és vállalták, hogy segítenének a későbbiekben, feliratkozhattak egy listára. Így állt össze az idei, tizenegy főből álló csapat.

– Milyen programokkal próbáljátok megszólítani a résztvevőket? Vannak-e újdonságok a két évvel ezelőtti találkozóhoz képest?

– A programok összeállításában figyelembe vettük a korábbi évek tapasztalatait. Ami nem változik: szeretnénk, ha az egész Szélrózsa szemlélete környezettudatos lenne. A többi munkaág felelősei is biztosítottak az együttműködésükről e téren. A találkozó területén elgondolkodtató idézeteket, a sátorban ismeretterjesztő plakátokat, szórólapokat helyezünk el. Külön felhívjuk a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségére. Terveink szerint lesz „szemétkommandó” is, amellyel időnkét végigjárjuk a találkozó helyszínét. Idén először szeretnénk a hulladékból készített ruhák „divatbemutatóját” is meghirdetni.

Lesz drámaelőadás az érdeklődők bevonásával; ez szintén újdonság, és különösen a középiskolásokat szeretnénk megszólítani vele. A korábbi siker után a résztvevők idén is ellátogathatnak kávézónkba, ahol egy csésze kávé vagy tea mellett többet is megtudhatnak a fair trade-ről, azaz a méltányos kereskedelemről, a tudatos vásárlás fontosságáról. Idén is tervezünk könyves sarkot, ahol áttekinthetők lesznek a témában fellelhető fontosabb kiadványok. Ezenkívül négy meghívott előadóval tervezünk délutáni beszélgetést.

– Mondanál néhány szót a délutáni előadások, beszélgetések témájáról?

– Csütörtöki előadónk Lippai Kitti, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, valamint Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének a munkatársa lesz; velük az élő szervezetek génmódosításáról, ennek lehetőségeiről és kockázatairól beszélgetünk.

Pénteken Bogdányi Mária evangélikus lelkész lesz a vendégünk, akinek életmód- tanácsadó és -terapeuta képesítése is van. Ő a kereszténység és az egészséges életmód összefüggéséről, gyakorlati lehetőségeiről szól majd. Szombaton pedig Béres Tamás, teológiánk docense beszélget Hargitai Katalinnal a környezettudatosság mindennapi vonatkozásairól. A beszélgetések során mindig keresztény alapállásból közelítjük meg a kérdéseket, és a szakemberekkel párbeszédben keressük a válaszokat.

– Bizonyára fontosnak tartod, hogy a találkozó ideje alatt mindenki legalább egyszer ellátogasson a sátorba…

– Egy neves teológus mondta, hogy a mi gyökereink a múltban és a jövőben egyszerre vannak. A teremtett világért felelősek vagyunk, ez hitünkből következik. „A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését” – amint a Római levél 8. fejezetében olvasható. Ha programjaink által példát tudunk adni a hozzánk ellátogató fiataloknak arra, hogyan élhetik meg hitüket a mindennapokban, hogy ők személy szerint mit tehetnek környezetükért, egy élhetőbb, igazságosabb világért, ha tudatosul bennük, hogyan vállalhatnak felelősséget a jövőért, akkor elértük a célunkat.

Jerabek-Cserepes Csilla

::Nyomtatható változat::