e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Szin­te biz­to­sak le­he­tünk ab­ban, hogy az 1984-es év­szám em­lí­té­se­kor nem a Los An­ge­les-i nyá­ri olim­pi­ai já­té­kok jut­nak eszünkbe, ha­nem sok­­kal in­kább Ge­or­ge Or­well azo­nos cí­mű mű­ve, amely­ből a „Nagy Test­vér szem­mel tart” szál­ló­ige is szár­ma­zik. Ugyan­eb­ben a könyv­ben ta­lál­koz­ha­tunk a ke­vés­bé is­mert em­lé­ke­zet­lyu­kak el­ne­ve­zés­sel is, amellyel azt a cső­pos­ta­sze­rű rend­szert il­le­tték, ame­ly a cen­zú­ra ál­tal meg­sem­mi­sí­ten­dő­nek ítélt do­ku­men­tu­mo­kat és ira­to­kat szál­lí­tot­ta el a ke­men­cé­kig.

A New York Ti­mes jú­li­us 18-án kelt cik­ke ép­pen ezek­re az em­lé­ke­zet­lyu­kak­ra utal: Or­well 1984 és Ál­lat­farm cí­mű köny­vei ugyan­is ha­son­ló­kép­pen tűn­tek el a vi­lág leg­na­gyobb in­ter­ne­tes könyv­áru­há­zá­nak, az Ama­zon.com­-nak a rend­sze­ré­ből.

Az elekt­ro­ni­kus köny­vek szük­sé­ges­sé­ge már egy ide­je té­ma vi­lág­szer­te. Ha­zánk­ban is egy­re töb­bet le­het hal­la­ni a könyv ­mé­re­tű esz­kö­zök­ről, ame­lyek né­ha csak húsz-har­minc pa­pír­lap vas­tag­sá­gú­ak, de me­mó­ri­á­juk­ban több ezer könyv el­tá­ro­lá­sá­ra ké­pe­sek. A leg­job­bak – kö­zöt­tük az Ama­zon Kind­le – pe­dig akár az in­ter­net­re is ké­pe­sek csat­la­koz­ni, hogy le­tölt­sék on­nan a kö­vet­ke­ző ol­vas­mányt.

Az elekt­ro­ni­kus köny­vek új tech­no­ló­gi­á­kat is szül­tek: az e-pa­pírok majd­nem ugyan­olyan meg­je­le­ní­tést nyújtanak, mint a nyom­ta­tott la­pok, az LCD-ki­jel­zőkkel szem­ben na­pon is jól ol­vas­ha­tók, és ke­ve­set fo­gyasztanak, mert csak az új ol­dal­kép ki­raj­zo­lá­sa­kor hasz­nálnak ener­gi­át. Ez­zel azon­ban még csak olya­nok, mint egy könyv. Bár e be­kez­dés ele­jén már sze­re­pel, hogy több ezer kö­tet­nyi a me­mó­ri­á­ja, ez va­ló­já­ban nem lé­nye­ges előny, hi­szen a leg­rit­kább eset­ben uta­zik va­la­ki két-há­rom könyv­nél töb­bel.

Az iga­zi elő­nyük az elekt­ro­ni­kus köny­vek­nek az, hogy az ol­va­só be­lé­jük ír­hat. Mond­hat­nánk per­sze, hogy a ren­des köny­vek mar­gó­já­ra is le­het jegy­ze­tel­ni, ugyan­ak­kor az e-köny­vek­be épí­tett szá­mí­tó­gép ter­mé­sze­te­sen olyan funk­ci­ó­kat is el­ér­he­tő­vé tesz, ame­lyek­re a pa­pír­könyv nem ké­pes. A köny­vek­be írt jegy­ze­te­ket ugyan­is akár egy­ben ki is le­het gyűj­te­ni, de leg­alább­is ke­res­ni le­het ben­nük.

Vissza­tér­ve a je­len cikk ele­jén kez­dett tör­té­net­hez a Mo­bi­le­Re­fe­rence ki­adó köz­zé­tet­te az Ama­zon.com könyv­áru­há­zon ke­resz­tül Or­well 1984 és Ál­lat­farm cí­mű köny­vét, azon­ban mint ké­sőbb ki­de­rült, er­re nem volt en­ge­dé­lye a szer­zői jo­gok tu­laj­do­no­sá­tól. Az Ama­zon.com el­tá­vo­lí­tot­ta a köny­vek szö­ve­gét az üz­let vir­tu­á­lis pol­ca­i­ról, va­la­mint tö­röl­te a vá­sár­lók e-köny-ol­va­só gé­pe­i­ről is. És ez­zel tu­laj­don­kép­pen olyan lé­pést tett, amely az 1984 an­ti­utó­pisz­ti­kus vi­lá­gát idéz­te fel. Az Ama­zon Kind­le fel­hasz­ná­lói szer­ző­dé­sé­ben rá­adá­sul nem is sze­re­pel az a le­he­tő­ség, hogy az áru­ház tö­röl­he­ti a köny­vet, vi­szont az igen, hogy en­ge­dé­lye­zi a fel­hasz­ná­lók­nak, hogy „ál­lan­dó má­so­la­tot tá­rol­ja­nak a di­gi­tá­lis tar­ta­lom­ról”.

Be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy a pa­pír­könyv nem egyen­lő a di­gi­tá­lis könyv­vel. A fel­hasz­ná­lói szer­ző­dés ed­dig is til­tot­ta az utób­bi­ak má­so­lá­sát vagy el­adá­sát, így – a nyom­ta­tott könyv­vel el­len­tét­ben – nem le­het köl­csön­ad­ni vagy ép­pen egy an­tik­vá­ri­um­nak ér­té­ke­sí­te­ni. De az Ama­zon.com lé­pé­sé­ig a fel­hasz­ná­lók leg­alább ab­ban biz­to­sak le­het­tek, hogy amit egy­szer meg­vá­sá­rol­tak, az a bir­to­kuk­ban ma­rad. Mi­ként a ha­gyo­má­nyos köny­vek vi­lá­gá­ban: tel­je­sen el­kép­zel­he­tet­len len­ne, hogy éj­nek évad­ján mond­juk a Book­line vagy a Lib­ri al­kal­ma­zott­jai be­jöj­je­nek a há­zunk­ba, ma­guk­kal vi­gye­nek egy kö­te­tet, mert ki­de­rült, hogy a könyv­áru­ház be­szál­lí­tó­ja és a könyv szer­ző­jé­nek örö­kö­se kö­zött jo­gi vi­ta tá­madt.

És az­zal, hogy az Ama­zon el­tá­vo­lí­tot­ta a köny­ve­ket, nem­csak az ere­de­ti szö­ve­gek tűn­tek el az e-könyv-ol­va­sók­ból, ha­nem a hoz­zá­juk fű­zött jegy­ze­tek is. Egy di­ák, Jus­tin Gaw­rons­ki pél­dá­ul ar­ról pa­nasz­ko­dott, hogy ez­zel tu­laj­don­kép­pen az ő mun­ká­ját „lop­ták el”, hi­szen a nyá­ri há­zi fel­ada­ta ve­szett oda az­ál­tal, hogy a könyv­vel együtt tör­lőd­tek az 1984-hez írt fel­jegy­zé­sei.

A szer­zői jo­gok­kal kap­cso­lat­ban nem ez az egyet­len eset, ami­kor több kárt okoz­tak, mint amek­ko­ra ér­té­ket meg­véd­tek. A leg­na­gyobb vesz­te­ség eb­ben az eset­ben azon­ban az, hogy oda­lett az em­be­rek­nek a di­gi­tá­lis tar­tal­mak meg­bíz­ha­tó­sá­gá­ba ve­tett hi­te. Az Ama­zon be­bi­zo­nyí­tot­ta, hogy or­wel­li mó­don ké­pes szö­ve­ge­ket tö­röl­ni a fel­hasz­ná­lók e-könyv-ol­va­só­i­ról.

De en­nél is na­gyobb baj­ban le­szünk, ha va­la­kik nem tö­röl­ni akar­nak majd egyes té­te­le­ket, ha­nem „csak” meg­vál­toz­tat­ni. Csak ki­csit át­ír­ni a tör­té­nel­met, csak ki­csit el­tün­tet­ni múlt­bé­li sö­tét fol­to­kat, csak kicsit dik­ta­tú­rát ját­sza­ni a di­gi­tá­lis vi­lág­ban.

Nagy Ben­ce

::Nyomtatható változat::