|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2004
- 5
- SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE
Fáklyafény
Hozzászólás a cikkhez
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE
„Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet.” (Ézs 6,3)
A próféta megrettent, amikor látomásban megjelent neki Isten. Ma egyre kevesebben ismerik ezt a fajta „istenfélelmet”. Nemcsak az ateistákról van szó, hanem sokszor még rólunk, keresztényekről is.
Mi ismerjük Jézust, a jó Pásztort, de talán megfeledkezünk arról, hogy Jézus Atyja az a Szent Isten, akiről az Írás azt is mondja, hogy „félelmetes dolog az élő Isten kezébe kerülni”.
Komolyan kell vennünk azt, amit minden istentisztelet kezdetén mondunk: Isten színe előtt gondoljunk méltatlanságunkra. Isten előtt senki sem állhat meg, csak térdelhet, és leborulva imádhatja őt. Senki se gondolja, hogy Istent „lefegyverezheti” avval, hogy Jézusra hivatkozik. „Nem mindenki, aki azt mondja Uram, Uram, megy be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát”.
Luther minden parancsolat magyarázatát így kezdi: Istent féljük és szeressük… Minden szükségünkben segítségül hívjuk, imádjuk és hálaadással dicsőítsük.
Szilas Attila (nyug. evang. lelkész, Zirc)
::Nyomtatható változat::
|
