Archívum
Rovatoló
Keresés
Vonalvég
DH logo
Legfrissebb
Előfizetés
Egyházkerület
Evangélikus honlap

Rovatoló
Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek
Egyházkerületünkben történt
Lelki táplálék
Igehirdetések, áhitatok, meditációk
Fáklyafény
"Szent igédnek fáklyafénye" - gondolatok az egyházi esztendő heti igéiről
Aktuális
Az eltelt hónap aktuális témája
Egyháztörténet
Válogatás egyházkerületünk múltjából
Iskoláink
Beszámolók oktatási intézményeink életéből
Megkérdeztük
Interjú érdekes emberekkel aktuális témákról
Könyvbemutató
Egyházkerületi és egyéb fontos kiadványok bemutatása
Gyermekoldal
Rejtvények, gyerekírások, gyerekrajzok
Versek
Irodalmi illusztrációk
Egyéb
Minden más
Visszhang
Szerkesztői üzenetek, levelek, reagálások
Pályázatok
Egyházkerületi pályázatok, díjak
Arcképcsarnok
Ismert lelkészek és nem-lelkészek
Evangélikus Egyház - Online újságok - Dunántúli Harangszó - Archívum - 2007 - 07 - Az erdélyi Medgyes városa

Egyéb

Hozzászólás a cikkhez

Az erdélyi Medgyes városa

Dél-Erdély három nagy lélekszámú, történelmi hagyományokban igen gazdag, szászok által felvirágoztatott nagyvárosa, a Nagyszeben–Segesvár–Brassó triumvirátus mellett mind a magyarországi utazások, mind a határon túli témákkal foglalkozó sajtó esetében érezhetően háttérbe szorul Medgyes városa. Pedig ha a településsel kapcsolatosan megfeledkezünk a mindennapi romániai rögvalóságról, egy történelmi vonatkozásait tekintve érdekes, műemlékekben igen gazdag és lutheránus szempontból fontos településre érkezhet a történelmi Szászföld utazója.

A jelenleg keleti szomszédunk Szeben megyéjéhez tartozó Medgyest a honfoglalást követően székelyek, majd az 1146-ban II. Géza királyunk által letelepített németek lakták. Vára a XII. század-ban épült, a város első hivatalos említése 1267-ből származik. 1318-tól a Szász Univerzitás Medgyes székének központja, 1359-től szabad királyi város. Mátyás uralkodása alatt védőfalak és bástyatornyok emeltetnek megerősítésére, több országgyűlés színhelye, az önálló Erdély politikai életének fontos színtere, fejedelmek eskütételének és trónfosztásának szemtanúja. A trianoni tragédiáig a segesvári székhelyű Nagy-Küköllő vármegye része. 1919. január 8-án a szász nemzetgyűlés itt mondta ki – amint az erdélyi németség XX. századi sorsa néhány évtizeden belül megmutatta: politikai öngyilkosságként – a Romániához való csatlakozást. Legfőbb nevezetességei a helyi mesteremberek céhei építette, így többek között Szabó- és Kötélverők-tornyának nevezett óvárosi, valamint a város erődítményrendszeréhez kapcsolódó védő- és kaputornyai; az 1410-ben emelt, kívülről gótikus, belső architektúráját tekintve barokk-rokokó ferences temploma és kolostorépülete; a régi városháza, a harangtorony, az iskola és paplak, valamint az ódon, robosztus falakkal övezett, ugyanakkor a legkifinomultabb ízlésről tanúskodó evangélikus erődtemplom. Az 1447 és 1482 között egy-kori bencés egyház alapjain emelt késő gótikus istenházát Szent Margitnak szentelték, és a gyülekezet és a város lutheri tanokra történt áttérése után került evangélikus kezelésbe. 74 méter magas tornya (képünkön) 1551-re készült el; gótikus szárnyasoltárát a bécsi Schottenstuft-iskolához tartozó művész alkotta 1480-ban; 24 regisz-teres, 1300 síppal felszerelt orgonája 1732-ből származik. A több száz éven át etnikailag és kulturálisan egységes Medgyes nemzetiségi átrendeződése a trianoni tragédiát követően kezdődött meg. A német dominanciájú város a második világháború időszakában már román többségű, a Ceausescu-időszakban a közel tizenötszörösére növekvő államalkotó népesség mellett a szász elem minimálisra csökkent. A 2002-es romániai népszámlálás adatai szerint az 55 ezres települést 82 százalékában románok lakják, a németek aránya alig 2 százalék, ellenben viszonylag nagyszámú, közel 6,5 ezres magyar közössége. Felekezeti szempontból is hasonló folyamatok játszódtak le. Míg az erdélyi reformáció időszakában a teljes népesség lutheránus, és 1850-ben is 50 százalék, 1910-ben pedig még mindig 40 százaléknyi volt a magyar és német evangélikusok összaránya, addig napjainkra 1,8 százalékra, 1006 főre csappant a medgyesi zsinatpresbiteri evangélikus-lutheránus és az ágostai hitvallású szász evangélikus hívek összlétszáma. Az érdekes történelmi múlt és a turisztikai látnivalók miatt érdemes tehát az erdélyi nyaralások részeként a Dunántúlról is ellátogatni Medgyesre, és talán nem lenne haszontalan a dunántúli gyülekezetek kapcsolatfelvétele a medgyesi és környéki szórvány magyar evangélikussággal.

Rezsabek Nándor (csillagász, Budapest)


::Nyomtatható változat::

 

Keresztény honlapok

Evangélikus Egyház

Keresztény portál

Internetes lelkigondozás

Luther élete

   Legendák

   Luther kora

   Luther életrajza

   Barátai, bizalmasai

   Aktuális

Protestáns honlap

   Egyházak

   Intézmények

   Mérföldkövek

   Panteon

   Szellemi központok

   Művészetek

   Aktualitások


© Magyarországi Evangélikus Egyház,
Internet Munkacsoport, 2002.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster