|
Történet és jelen
 A Bakonyszentlászlói Evangélikus Gyülekezet története a reformáció magyarországi megjelenéséig nyúlik vissza. Pontos adatunk nincs arról, hogy melyik évben indult meg a gyülekezet élete, de a kezdetek az 1540-es évekre tehetők. A szentlászlói evangélikusok a faluban található, középkori eredetű, de elhagyott templomot vették birtokukba, és azóta megszakítás nélkül ez a gyülekezet temploma.
Legrégebbi, írásos tudósításunk szerint a gyülekezet első, név szerint ismert lelkésze Kovács György volt, aki 1666-ban kezdte meg szolgálatát. Anyakönyveink 1720-tól vannak meg, ettől az évtől kísérhető figyelemmel a gyülekezethez tartozó emberek élete: születések, házasságkötések és temetések. A templomhoz ebben az időben torony nem tartozott, hiszen az ellenreformáció utáni, protestánsokat érintő megszorítások miatt tornyot nem lehetett építeni. Anyakönyvi bejegyzések szerint azonban harangláb épült 1693-ban, majd 1744-ben. A mai torony csak II. József császár türelmi rendelete után, 1816-ban épült fel. A gyülekezet élete ettől kezdve nyugalomban folyt, a lélekszám a környékbe szóródott evangélikusokkal együtt 450-500-ra volt tehető. Az egyházközség természetesen iskolát is fenntartott, amely 1948-ig, az egyházi iskolák teljes körű államosításáig működött. A mai lelkészlakást 1910-ben, Magyar Géza lelkészsége alatt építették, a középkori eredetű (XIII. századi) templom jelenlegi orgonája, a marburgi Alois Hallecker által 1876-ban épített hangszer 1914-ben került a templomba a péterhegyi gyülekezettől.
A gyülekezet az 1948-as fordulatot követő időszakban lélekszámában megfogyatkozott. Jelenleg 205 járulékot fizető egyháztagot, 36 hitoktatásra beíratott iskolást tartunk nyilván. Rajtuk kívül a még nem dolgozó ifjúság, a kis gyermekek és a gyülekezettől eltávolodott evangélikusok tartoznak ide. Így alakul ki a kb. 290-es létszám. A Bakonyszentlászlói Lelkészi Hivatal ezen kívül a Zirci Leányegyházközséget, valamint a magas-bakonyi szórványokat (Bakonyszentkirály, Dudar, Nagyesztergár, Olaszfalu, Felsőpere, Aklipuszta, Tündérmajor, Bakonybél, stb.) gondozza.
|
