1%

BÉNYE TEMPLOMA

Bénye község igen régi eredetű. A környék a régészeti leletek alapján már igen régen lakott volt. A község területén a legrégebbi leletek a késői bronzkorból (Vatyai kultúra Kr. E. 1700-1650) származnak.

A helység határában római kori pénzeket és urnákat találtak. Az első írásos adat Bényéről egy 1368. október 2-án kelt levélben fordul elő. Ekkor Bénye a budai klarisszák tulajdona. A falu a török időkben elpusztult. A hajdani település nem a jelenlegi község helyén, hanem az ún. "kenderföldeken" volt található. Kőből épült temploma a ma is "Templomhegy"-nek nevezett dombon állt, szemben a faluval. A törökdúlás idején a község a templomával együtt elpusztult. Nyomait még a múlt század végén látni lehetett. Ma már csak tégla és kőtörmelék jelzi a helyét. A Pest megyei Levéltárban őrzött 1714. április 19-én kelt telepítési szerződés szerint az akkori földesúr - Fáy Mihály - telepítette be szlovák nemzetiségű, evangélikus vallású lakosokkal.

A bényei evangélikus egyházközségről megbízható adataink az 1725. évtől vannak. Ekkor Kovács N. volt a levitája az egyháznak. Az egyházközségnek 1730-tól van anyakönyve, melyet Jacobei Sámuel nyitott. Az egyházi iratokból kitűnik, hogy a telepesek már az első esztendőben templomot építettek. Az 1880-as püspöki látogatási jegyzőkönyv szerint ez a templom fából készült és a "Kishegyen" állt. A templom körül sírkert volt. Az első harangot 1716-ban készítették, mely 50 font (kb. 28 kg) súlyú volt. Az 1798. évi püspöki látogatás jegyzőkönyvéből a feliratát is ismerjük:

"Gass mich Maria Ursula Nüczpigherinn in Pest B.E. 1716."

A harangot tehát Pesten öntötték. A B.E. rövidítés valószínűen a Bényei Eklézsiát jelentette. Az erről szóló jegyzőkönyv megtalálható az I. számú Prothocolum currentale, azaz a köriratok könyvében a bényei egyházi irattárban. Az egyházhoz tartozott községünk iskolája is.

A jelenlegi templom építését Bénye 8. lelkésze - Jacobei Sámuel (1767-1797) - 1784. május 3-án kezdte el, melyet a toronnyal együtt 1794. május 10-én avattak fel. A torony alatti bejáróban sokáig a H.M. - ma már sajnos nem látható - monogram őrizte Hargas Mátyás emlékét, aki az első kocsi terméskövet hozta a templom építéséhez. Ugyancsak Jacobei Sámuel működése alatt, 1773-ban vásárolta az egyházközség Brunner János harangöntőtől a meglévő két haranghoz a harmadikat.

1818-ban állítottak oltárt a templomban. Ekkor Reguli Dániel volt a lelkész. Reguli Dánielt halála után Valentinyi Illés követte. 1828-ban ő vette meg az újjá települt Bénye kőtemplomának első orgonáját.

Valentinyi Illés halála után rövid ideig Horetzki Gábor, Klementisz Károly, ill. Michálko János volt a templom lelkésze. A hívek ezután Horetzki Sámuelt választották lelkésznek. Az ő vezetése alatt fedték újra a templomot és a tornyot. Halála után Vladár Miksa lett az új lelkész, aki 1858-ban külsőleg és belsőleg kijavíttatta a templomot. A következő lelkész Simon Péter volt, aki 1867-ben az első orgonát a jelenlegi nyocváltozatú orgonára cserélte le.

1877-ben gyülekezetünk értékes oltárképet vásárolt, melyet később a kávai gyülekezetnek adományozott.

Simon Péter kezdte a gyűjtést az új harangokra, melyeket azonban csak a halála után, 1876-ban vásároltak meg.

A következő lelkész Sebján János (a későbbi Domonyi Szilárd) volt, aki 1879-ban a tornyot úm bádoggal fedette be, a torony tetején a kakas helyére csillagot tetetett. A templomot belül kifestették, és színes üvegű ablakokkal látták el.

Sebján Jánost Kemény Dezső, majd Riecsánszky Endre követte a lelkészek sorában.

Dr. báji Patay József felügyelő úr 1894-ben egy nikkel úrvacsorai-, egy kisebb keresztelési-kancsót, valamint a márvány keresztelő-medencét adományozta a gyülekezet templomának. A templom karzatát ekkor padokkal látták el.

1896-ban vihar által lesodort toronycsillag helyébe újat tettek, és a tornyot újból befedték. 1911-ben a tető ismét javításra szorult, ekkor palával burkolták.

1916 október 31-én a legnagyobb és legkisebb harangot hadi célokra elvitték. 1925-ben három, teljesen új harangot öntetett Doleschall Lajos lelkész Szlezák László budapesti harangöntővel. A harangok ára 16593 kg tiszta búza, vagyis akkor i pénzértékben kifejezve: 57 millió papírkorona volt. A harangok összsúlya 537,3 kg (90,3 - 152,0 - 295,0 kg) volt. A harangokon az alábbi felirat volt látható:

"Öntötte a bényei ág. h. ev. Egyház az úrnak 1924. évében, Szlezák László harangöntő által Budapesten."

1910-1914 között községünk egyháza sokat bajlódott az iskolával. Ekkor Riecsánszky Endre volt a lelkész. Ezen idő alatt hétszer tanácskozott az egyházunk arról, hogy a község iskoláját felajánlja az államnak, illetve a községnek. A felsőbb egyházi méltóságok vissza-visszatérítették Riecsánszkyt az iskolához.

Doleschall Lajos 1926-ban újra kéri az iskola államosítását. Doleschall Lajos után Kiss György, mad Solymár János lesznek a lelkészek.

1940-ben Válint Jánost választják lelkészül a község lakói. Megválasztása évében felhívja a hívők figyelmét a templom siralmas állapotára. A felújításra gyűjtést kezdeményezett. Legsürgősebbnek a lehullott vakolat pótlását és a sziegetelést tartotta. Ez 1940 végére kész is lett. A szigetelést Benkő Ferenc építőmester végezte. A többi munka, a belső és külső renoválás, orgonajavítás, a toronytető részleges bádogozása, az iskola külső és belső tatarozása 1942-43-ban lett kész. Az építési munkálatokat Haulics Gyula és Szőri Ferenc, a bádogosmunkákat Kapás Pál bádogosmester, az orgona javítását Fitler Sándor orgonajavító-mester monori vállalkozó végezte.

Gyoroki Pál festőművész által új oltár-Krisztus kép készült, melyet Tóth József helyi jegyző adományozott a gyülekezet templomának.

Cselovszky Ferenc lelkész a templom 200. évfordulójára a templom belső részét újra festette.

Templomunk a község középpontjában áll. Egyhajós, barokk stílusú, kicsinyített mása az albertirsai evangélikus templomnak. Északra néző homlokzata elé épített torony előtt fut el községünk főútja. A templom hossza: 20 m, szélessége: 10 m, magassága 12 méter. Kőből és téglából épült, alja téglával van kirakva. Külseje egyszerű fehér, sima. Hét színes ablakkal van ellátva. Három-három egy-egy-oldalon, egy pedig hátul.

Belseje három csehsüveg-boltozatos, a karzat téglából épült oszlopokon nyugszik. Alul és a karzaton megfelelő egyszerű padokkal van ellátva. A téglalap alaprajzú hajóban helyezkedik el a szószék-oltár, mely fehér színűre festett fából van. Az oltár fölé van elhelyezve a szószék színes faragványokkal. Ezen van a sugaras "Isten-szem" és egy kitárt imakönyv: "Szent János ev. 6v.v.63" felírással, tetején két harsona közt a Tízparancsolat táblája. Az oltár két oldalát ion fejezetű pilaszter díszíti és fogazott háromszögű oromzat zárja le, sarkain vázákkal. Az oltáron "Imádkozó Jézus", Gyoroki Pál olajfestménye látható. A kép vidékiesen egyszerű.

Az oltár hátoldalán felirat van, mely szerint a templomot 1879-ben újították fel teljesen. Az oltárral szemben van a karzat, s rajta a tetszetős nyolc változatú, egyszerű elektromos orgona. A templomban nincsenek emléktáblák.

33 pad és egy lelkszi pad van a földszinte, 4 énektábla számokkal a falon. A templom felszerelése egy 1730-ból származó aranyozott ezüstkehely 8 kővel, felirattal a talpán:

"Hunc calicem Ecclesia Binensi Fieri Curavit R. NOUS Domine Samuel Jakobei A. 1730."

A kehelynek hatkarélyos sima talpa van. Szárán gerezdelt körte alakú pódusz. A kupa sima, harang alakú. Ötvösjegye nincs. Talpátmérője 14 cm, magassága 20,5 cm. Ezenkívül van egy rézkehely is, eredete ismeretlen. A cink ostyatartó dobozon "B.E. 1880" felirat látható. Ezen kívül a templom felszereléséhez tartozik két cink boroskancsó is.

Az oltár bal oldalán található fehér márványkőből készült keresztelő medence 1884-ből származik.

A torony egyidőben épült a templommal, ezért egybe is építették. A torony magassága kb. 30 méter. A tető zöldre festett bádogból készült, csillaggal a tetején. A toronyban - vasállványon - 3 harang található, melyek szép hangjukkal ma is a templomba hívják a gyülekezet tagjait.

Templomunk ebben az évben ünnepli 200. évfordulóját. Erre az alkalomra lelkészünk kifesteti a templomot, és amennyiben a gyülekezet anyagi helyzete megengedi, a padokat és az orgonát is felújíttatja.

Reméljük, hogy ezek a munkák ez év május 10-ig elkészülnek.

Bénye, 1994. január 22.

Kiss Katalin A Deák téri Evanglikus Gimnázium I./B osztályos tanulója