Az újjászerveződő gyülekezet
A szabadság évei voltak ezek. Lelkipásztoruk Lakos Ádám Ajkáról került Bobára 1783-ban. Első dolguk azonban mégsem a templomépítés volt, mert még 1782-ben tanítólakást és iskolát építettek. Bizonyára sok minden elő volt készítve, mire Lakos Ádám megérkezett. Az ősök pontosan tudták a fontossági sorrendet: mindenek előtt iskolát kell építeni, hogy a nebulók tanítása minél hamarabb elkezdődhessen. Nem mondták azt, hogy építsük föl a templomot, legyen minél szebb, aztán majd, ha lesz megint egy kis pénz, jöhet az iskola. Nem, ők azt mondták: először az iskolát, mert a gyerekeket tanítani kell, hogy felelős felnőtt tagjai lehessenek a gyülekezetnek, majd pedig ezután nagy erővel és lelkesedéssel fogtak hozzá a templomépítés megszervezéséhez.
Minden jel szerint kiváló képességű, missziói lelkületű ember volt Lakos Ádám. Nemcsak anyagilag, de lelkileg is fontosnak tartotta felkészíteni a gyülekezetet a templomépítkezésre. Kibérelték a Takácsiban lakó Győrffy László pajtáját, ami elég nagy volt ahhoz, hogy ott a gyülekezet vasárnapról vasárnapra együtt legyen Isten igéjének hallgatására. Kezébe vette a templomépítés munkáját is, és buzgó adakozásra szólította fel híveit. 1783. április 9-én kötelezvényt írtak alá egy Szombathelyről érkezett küldöttség előtt, melyben 1727 forintot ajánlanak fel "templom és más szükséges épületekre". A Helytartótanács az építési engedélyt 1783. augusztus 4.i keltezéssel megküldte, az okmány kézhezvételekor a hívek azonnal megkezdték az építkezés munkáit. Szorgalmas, kitartó, saját munkájukat felejtő emberek fáradozásainak eredményeként 1784. augusztus 15-én, Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap templomszentelési ünnepet ülhettek. Perlaky Gábor szuperintendens felszentelte a templomot.
|