1%

„Odaát majd Bachnak szeretnék fújtatni!”

A nyíregyházi születésű Nagyváti Pál az általános iskola elvégzését követően a nyíregyházi Kossuth Lajos gimnázium diákja lett, ahol érettségijét is szerezte. Már az általános iskolával párhuzamosan zongorázni tanult a városi zeneiskolában Megyer Lajosné kezei alatt. Szülei a Nagytemplom kórusába jártak, így magukkal vitték hatéves gyermeküket is, aki gyakran ott lábatlankodott az énekkarban.

Természetesen a zene már ekkor beleivódott a kisdiákba. Később a gyülekezet gyermekmunkába is bekapcsolódott, ennek során szoros kapcsolatba került Klárika nénivel, Gáncs Aladár feleségével. Ebben a nehéz időkben iskolai hitoktatásban is részesült. Keresztyéni életében Gáncs Aladárt és feleségét tekintette példaképnek.

Már 14 évesen, 1960-ban bekapcsolódott a Nagytemplom énekkari munkájába. Mint kottaismerő, akkor kezdődött az orgona iráni vonzalma, amikor a főorgonás Gáncs Aladár játékainál kottát lapozott és regisztrált. Őnála kezdte el magánúton orgonatanulmányait, aki - felügyelete mellett - kisebb orgonálási feladatokkal is megbízta.

1963-ban kapta meg kántori bizonyítványát. Ősztől kezdve már heti rendszerességgel kisegítő kántori szolgálatot látott el. Rövid időn belül átvette a reggeli hétórás úrvacsorai istentiszteletek kántori szolgálatát is. Miután a gyülekezet másodkántora 1968-ban nyugdíjba vonult, hivatalosan is másod orgonistává választották.

Ezután minden szabadidejét a kántori szolgálatra való felkészülésre és a szolgálat ellátására fordította. A Gáncs Aladár által indított orgonaestek szervezésébe is aktívan bekapcsolódott. A főorgonás Budapestre költözése után több, mint 40 - köztük külföldi - művész, meghívását és hangversenyét is Nagyváti Pál szervezte. Egy-két alkalommal, amikor a meghívottak közül valaki betegség vagy egyéb ok miatt a hangversenyt lemondta, ő orgonált a hangversenyen.

Jó kapcsolatot alakított ki a Debreceni Kántussal is, akik minden év december első hétfőjén vállalták a nagytemplomi hangversenyt. Közben Fóton a Kántorképző Intézetben továbbképezte magát. Kántori oklevelét 1981-ben kapta kézhez. Kisegítő kántori szolgálata mellett az énekkarban is tevékenykedett mint kórustag. Amikor a főorgonás más elfoglaltsága miatt nem ért rá, többször megbízást kapott az énekkari szólamok betanítására is, alkalmanként az énekkart is ő vezényelte vasárnap.

Miután 1978-ban Gáncs Aladár, a Nagytemplom főorgonása Budapestre költözött, teljes egészében átvette a szolgálatot. Pár hónapos helyettesítés után 1979. februárjában a gyülekezet megválasztotta a főkántori posztra. Az általa vezetett kórus életében nagy fordulatot hozott a Lutheránus Világszövetség budapesti megrendezése. 1983-ban az ebből a célból megszervezett énekkari válogatón olyan helyezést értek el, hogy az 1984-es világszövetségi gyűlések egyik plenáris ülése végén és az egyik esti istentiszteleten énekelhettek.

A főleg fiatalokkal megerősödött kórusnak nagy kihívást és inspirációt jelentett Bach születése 300. évfordulójának közeledte is. Sorozat indult: a kórus havonta legalább egyszer énekelt a vasárnapi istentiszteleten, ezen túlmenően minden nagyobb ünnepen is szolgáltak. 1985-ben J. S. Bach születésének évfordulója alkalmával önálló hangversenyt adtak, ahol az ünnepelt zeneszerző 6. kantátáját (Bleib’ bei uns) is előadták magyar nyelven. Zenekarként erre az alkalomra Nagyváti Pálnak sikerült megnyerni a zeneiskola tanári karát.

Az énekkar mintegy 30 fővel 1986-ban finnországi kéthetes hangversenykörútra kapott meghívást, amely alkalommal a minden napra jutó hangversenyek között két nagy, egész estét betöltő, hangversenyre is sor került.

A Nagytemplom felszentelésének 200. évfordulóján az októberi reformációi sorozat utolsó hetében minden este énekelt az énekkar, amikor többek között meghívott neves művészek közreműködésével előadták Bach 80. kantátáját Nagyváti Pál vezetésével. 1986 későőszén Gárdonyi Zoltán elhunyta után önálló emlékestet tartottak Gárdonyi nagyobb kórusműveiből, amelyek között egy zenekari kíséretes mű is elhangzott.

A 80-as években a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye zenei előadója volt. Egy időben az Evangélikus Egyház Zenei Bizottságának és a Kántorképesítő Bizottságnak is tagja volt. Közben éveken keresztül rendszeresen részt vállalt a fóti kántorképzés nyári tanfolyamain. Szolgálatkészségére és alázatosságára jellemző volt gyakori mondása: „Odaát majd Bachnak szeretnék fújtatni!”

1987 októberétől 1988 februárjáig a finnországi Salo-i gyülekezet meghívott kántora volt az ottani beteg kántor helyett.

Nagyváti Pál 1989. december 31-ig töltötte be orgonista-kántori feladatkört, minthogy 1991. január 1-jétől 1991. június 30-ig a piliscsabai Bethel Missziói Otthon felújításában, újjáélesz té sé ben vállalt szerepet. Erre az időre egyházzenei tevékenysége megszakadt.

1992-től az önállósodó Nyíregyháza-Kertvárosi Evangélikus Egyházközség felügyelője lett, ahol énekkart is szervezett és a kántori szolgálatot is ellátta. Bár 2001-ben a felügyelői posztját leadta, a kántori szolgálatot tovább vitte.

2007. március 1-től 6 hónapon át a finnországi Hyrynsalm-i evangélikus gyülekezet hívta meg teljeskörű kántori szolgálatra, ahol az orgonista teendők mellett a gyülekezet négy énekkarának . gyermek-, női-, vegyeskar és nyugdíjasok kórusa vezetését is ellátta.

2008. február 14-én hosszú szenvedés után bekövetkezett halálával a nyíregyházi evangélikusság meghatározó személyiségét veszítette el.

"A nyíregyházi evangélikus Nagytemplom orgonatörténete, kántorai"
Kormos Gyula
hangszertörténész, -szakértő
(A forrás címe: http://szemle.szszbmo.hu/lap.php?kiad_azon=50&cikk_azon=499)