Bókai János, id.

Luther-rózsa

Eredeti neve: Bock. Szegény szülők gyermeke. Rozsnyón, Lőcsén és Eperjesen járt az evangélikus középtanodába, majd Sárospatakon iratkozott be jogra, de előbb Pesten folytatott orvosi tanulmányokat, az ötödévet Bécsben végezve.

1845-ben részt vett Schoepf (Schöpf-Mérei) gyermekgyógyász gyakorlati külön leckéin. Pesten 1847-ben avatták orvosdoktorrá, utána a pesti szegénygyermek-kórház segédorvosa, 1852-től igazgató főorvosa. 1861-ben, miután a pesti egyetemen enyhülni kezdett a felekezeti feszültség a gyermekorvostan magántanárává képesítik, majd 1867-ben a gyógyszertan nyilvános rendkívüli tanára, végül 1873-tól rendes tanár a pesti (utóbb budapesti) egyetemen haláláig.

A gyermekgyógyászatnak megszervezésekor még nem volt tanszéke, de érdemeihez méltóan akarták előléptetni, mint a hazai gyermekorvostani iskola megteremtőjét. Az orvosi könyvkiadó társulatnak elnökévé, majd igazgatósági tagjává választották. 1849-ben nem állt katonaorvosnak, hanem gyermekkórházát vezetve Markusovszky kifejezett kérésére Pesten maradt.

Az oktatást a bábákra is kiterjesztette. Szakmunkatársak sorát szervezte maga mellé. Helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének. A gyermekkórház legnehezebb időszakában, mikor 1850-ben katonák beszállásolása miatt 12-re csökkent az ágyak száma, két és fél évig saját zsebéből fizette másodorvosát, nem hagyta, hogy az intézmény fenntartására erőtlenné vált Egylet akár ideglegesen is bezárja azt. Lakóhelyre és vallásra való tekintet nélkül vették fel a gyermekeket 13 éves korig, szopó csecsemőket általában anyjukkal együtt. Emellett ingyenes rendelést is tartottak. Az évente benn ápoltak száma 3 évtized alatt tízszeresre, a bejáróké hatszorosra, az ágyaké ötszörösre nőtt, a kezdetleges szegény gyermekkórház európai színvonalúvá fejlődött, Stefánia néven 1883 szeptemberében új helyre költözött.

1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja. 1868-tól 1874-ig elnöke a Fővárosi Orvosegyletnek. Ekkor számos közegészségügyi javaslattal fordul a belügyminiszterhez. Így 1872-ben angol példára a kolerajárvány miatt szakmegbízottak kinevezését ajánlja. Az "államorvosi közegek országos megszervezésének" törvényjavaslatához módosítást javasol, és az egyesület további előzetes tájékoztatását kívánja.

Tervezetkészítésben vagy bizottsági elnökként foglalkozott az erdélyi diftéria és himlő járvánnyal, a kéjelgési ügy szabályozásával, a gyógyszerkönyvvel, a fővárosi ivóvíz problémájával, az 1845-ös egészségügyi kiállítással, éveken át irányította az Országos Központi Vádhimlő Intézetet. Jelentősek a garattályogokkal és hólyagkövekkel foglalkozó munkái. Idegen nyelvre is lefordították a gyermekkori sebészeti bélbetegségekre, húgy- és ivarszervi betegségekre vonatkozó tanulmányait. Tanulmányokat írt a vörhenyről (skarlát) és a kanyaróról is.

Szobrát a hálás utókor az Üllői úton az egykori Stefánia kórház, a mai I.sz. Gyermekklinika előkertjében állította fel.

Kapcsolódó oldalak:

Bókai János ifj.

Az Eperjesi Evangélikus Kollégium

Lőcse város honlapja
szlovák, angol nyelvű

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye

Rozsnyó Város honlapja

Semmelweis Egyetem Budapest

Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika

Semmelweis Egytem I. számú Gyermekklinika története