Beythe István

Előbb Szakolcán, azután 1559-től Alsó-Lendván tanító, majd Sárváron, a Nádasdy Tamás által alapított iskolában tanár volt. Alsólendvai lelkész 1565-től, 1574. áprilisában soproni magyar lelkész lett.

Innen nem egészen két év múlva Németújvárra (Güssing, A) (feltehetően ez a szülőhelye) ment, hol egyszersmind Batthyány Boldizsár grófnak is udvari lelkésze volt. 1582-ben jelen volt a pozsonyi országgyűlésen, 1585. július 25-én a Vas megyei Hegyfalu községben tartott zsinaton a dunavidéki protestánsok szuperintendensévé választották.

A csepregi zsinatot 1587. március 12-én tartották Beythe István vezetése alatt. A Beythe előterjesztése alapján itt alkotott 27 kánon leginkább a lelkészek és tanítók erkölcsi-magatartási szabályaira vonatkozó fegyelmi szabályokat tartalmazza.

Az 1591 június 2- 3. között megtartott csepregi kolloquiumon a többségben levő lutheránus lelkészek és hittudósok Beythét legyőzöttnek nyilvánították s ennek folytán a dunántúli protestánsok többsége az ágostai hitvallást, majd a Formula concordie-t tekintette hite szabályozójaként.

Beythe a kolloquiumban részt vett, de a lutheri felfogás híveivel szemben folytatott másfélnapi vita után távozott. 1595-ben le is mondott a püspökségről, azonban a reformátusok továbbra is őt tekintették vezetőjüknek. A kálvini és filippista irányú protestánsok Beythét követve 1595 után határozottan Kálvinhoz csatlakoztak. Az 1598-ra teljesen önálló szervezettel rendelkező evangélikusok is csak halála után választották meg az első evangélikus püspököt.

Beythe István munkásságának fontos része volt a növénytan tudományos kutatása. 1582-ben már Németújváron volt, itt találkozott és ismerkedett meg a kor leghíresebb botanikusával Clusiusszal aki 1574-82-ben itt, mint Batthyány Boldizsár vendége a vidéken ismételten füvészeti kutatásokat tett.

Beythe Clusius kutatásait, mint a vidék tájainak és nyelvének ismerője tetemesen megkönnyítette. Clusius a Stirpium nomenclator Pannonicus előszavában hálával emlékezik meg róla, s arról a tudományos segítségről, melyben őt az alapos tudós részesítette. Clusius-szal Beythe összeírta az ott ismeretes növények magyar neveit s a latin neveikkel együtt Stirpium nomenclator Pannonicus címen kiadta Németújváron 1583-ban.

A magyar növényszavak gyűjtése Beythe érdemének tekinthető, ámbár a gyűjtött nevek Clusius munkájában láttak világot.

**Egyéb munkái:**

Miképpen a keresztyéni gyülekezetben az keresztséget, Úrvacsoráját szolgáltassanak az egyházi tanítók, arról íratott könyvecske. Németújvár 1582. Keresztyéni tudománynak rövid summája. 1582.
Az evangeliomok magyarázatai. 1584.
Esztendő által való vasárnapi epistolák. 1584.
Az szentek fő innepeiről való evangeliomok. 1584.
Fő innepnapokra való epistolák magyarázati. 1584.
Confessio fidei Németujvariensis certis comprehensa articulis. 1597.
Encomium ubiquisticum contra Brentianos. 1597.
Énekeskönyv (kótákkal).
Nevezetes még az úgynevezett Beythe-féle kánonokról is, melyeket 1587-ban készített.
Latin üdvözlő verset irt Pathai Istvánnak A sacramentumokról c. művéhez 1592-ben.

**Erdélyi Károly**

Kapcsolódó oldalak:

Szakolca város honlapja
szlovák