Melczer János

Luther-rózsa

Melczer János Zólyom megyében, Osztrolukán született 1802 június 27-én. Apja evangélikus tanító volt. Teológiát először Rozsnyón tanult, majd a bécsi teológiai fakultás hallgatója. 1825-ben a Hont megyei Beluja választja meg lelkészének. 1828-ban házasodik Eördögh-Bartolómeidesz Karolinával. Házasságukat Isten 4 gyermekkel - Titusz, Gyula, Lajos és Harmin - áldja meg.

1830-ban lesz a rákoskeresztúriak lelkésze.

Az 1848-as események nagy hatással voltak rá. Hamar eljegyezte magát a magyar forradalommal és a 12 pont követeléseivel. Ehhez a felfogáshoz jó indíttatást kapott előjáróitól. 1848 november 5-én a Honvédelmi Bizottmány a protestáns püspököknek egy felhívást küld, amelyben meghagyja, hogy a lelkészek szólítsák fel a szószékről híveiket a haza és szabadság védelmére. Dr. Szeberényi János selmecbányai püspök november 7-én ezt a szöveget a következő kiegészítéssel küldte ki espereseinek: *"hivatalosan meghagyom, hogy napot és órát, midőn ezen rendeleteimet kézhez kapja vagy tovább küldi, feljegyezze, és minél több példányokban minden halasztás nélkül esperességében szétküldje, s nekem a megtettekről tudósítást adjon"*.

Így került a Honvédelmi Bizottmány leirata Rákoskeresztúrra. Ezt az írást Melczer bemásolta a gyülekezet jegyzőkönyvébe, amelyet a későbbi hatalom parancsára olvashatatlanná tettek. Ma is ott van a jegyzőkönyvben átfestve, olvashatatlanul. Az Országos Levéltár azonban őrzi az eredeti szöveget.

A rákoskeresztúri paróchiáról indult el a haza védelmére Melczer János legidősebb fia: Titusz, aki mérnök növendék volt ekkor. A honvéd tüzérekhez vonult be. Apja büszkén emlegette, hogy fia ott van a tüzérek között s a mai Erzsébet téren ő is hallgatta Kossuth *"lángnyelven tartott"* beszédét. A fiú a schwechati ütközetben megsebesült s 1848 november 24-én Pesten, 18 éves korában meghalt. Ide temették a régi rákoskeresztúri evangélikus temetőbe.

Másik fia a 11 éves Lajos akkor sebesült meg, amikor Hentzi tábornok Pestet lövette. A fú lábát combjánál szakította le egy lövedék. Erről Melczer így ír: A fiam ezzel *"nyomorult egylábú emberi alakká vált"*. E csapás hatására írta meg nyílt levelét a Március Tizenötödike című lapnak, amely az írást 1849 május 7-én le is közölte. Ebben a levélben a tábornokot *"a budai vár kannibál szívű parancsnokának"* nevezte.

Ebben az időben Rákoskeresztúr határában harcok voltak, amelyről az 513. utcában még ma is meglévő honvéd sírok, s az 1980-ban felszámolt evangélikus temetőben lévő honvédsírok tanúskodnak illetve tanúskodtak. Csak néhány esemény dióhéjban: 1849 húsvétján itt állomásozik Aulich Lajos tábornok hadteste.

Április 11-én Asbóth Lajos - ekkor még ezredes - a *"rákoskeresztúri magaslatok"* mellől indít támadást a Rákos mezeje felé és április 18-án elfoglalja a téglakemencéket és a kőbányai szőlőhegyeket.

Császári jelentésekből kitűnik, hogy a rákoskeresztúri vonalon *"erős az ellenség"*.

Pünkösdkor Melczer a szószékről hirdette: az Isten szeretetének jele, hogy azzal a Kossuth Lajossal ajándékozta meg a magyarokat, aki felvirrasztotta a függetlenség és a szabadság hajnalát. Felolvasta a függetlenségi nyilatkozatot.

A szabadság harc leverése után Melczer Jánost az önkényuralom 1852 május 5-én teljes vagyonelkobzás mellett kötél általi halálra ítélte. Az akkori Magyar Hírlap 1852 május 6. számában közzéteszi az ítélet szövegét: *"Melczer János, a magyar forradalom folytában az 1849. mart. 14-iki convent határozat előtt és után, a forradalmi kormány proclamatioit a szószékről készséggel kihirdette, nem csak ezen alkalmakkal, hanem a községi gyűléseken is Keresztúron forradalmi szellemben izgató beszédeket tartott, - a népet, azon megjegyzéssel, hogy nincs többé király: a lázadásban részvételre, a fölkelő sereg számára katonák állítására, népfölkelésre s az egyesült császári és királyi osztrák s császári orosz seregek elleni fegyveres ellenállásra szólítá fel, általában a lelkipásztorságra bízott községre a forradalom kedvéért vészteljes módon hatott, végre az izgató Kossuthot a szószékről úgy tünteté föl, mint az istenséggel fölérő s egyenlő hatású személyt, és egy 1849 május 7-én a Márczius című hírlapba saját aláírásával beigtatott cikkben a császári sereget szidalmazni merészlette"*. - Lehet-e ennél szebben méltatni Melczer János művét?

A kötél általi halálbüntetést 6 évi várfogságra mérsékelték, amelyből két évet Josefstadtban le is töltött. 1854-ben az általános amnesztia során kiszabadult a börtönből - és sokak közbejárása után két év múlva visszafoglalhatta lelkészi állását Rákoskeresztúron.

A börtönben nem csak súlyos betegséget szerzett: vízkóros lett, hanem megtanult olaszul, franciául, angolul. Betegsége hamar eluralkodott rajta és 1864. január 10-én visszaadta lelkét Urának, Teremtőjének. 62 éves volt. Titusz fia mellé temették a rákoskeresztúri evangélikus temetőbe.

A temető felszámolása előtt megpróbáltuk hamvaikat exhumálni, de a sírjukban egy két rozsdás csat kivételével nem találtunk semmit. Sírkövüket megmentettük, s beépítettük rákoskeresztúri templomunk falába, ahol emléktábla is őrzi Melczer János emlékét.

Az elmúlt évtizedekben sokszor megpróbáltuk templomunk utcáját a Bakancsos névről átíratni Melczer utcára. Ez nem sikerült. Annyit sikerült elérni, hogy Rákoshegyen neveztek el utcát róla.

Többet érdemelne, de most csak néhány mondat irodalmi munkásságáról. Több magyar és latin nyelvű munkája jelent meg.

Több kiadatlan műve van. Munkái közül csak egy érdekességet említek: Amikor Viktória angol királynő elvesztette férjét Albert herceget, Melczer egy latin nyelvű elégia füzért írt. Ezt az írását elküldte a királyi udvarnak, amelyet ma a British Múzeum őriz. A szerző a múzeumból kapott köszönő levelet 1863. február 25-i dátummal, amely ma a MTA könyvtárában olvasható. Ez az írás 10 elégiát tartalmaz, amelynek kezdő sorainak betűi összeolvasva magyarul így hangzik: *"A nemes magyar nemzet hallja, hogy Viktória sír"*.

A Melczer családról annyit, hogy János bátyja szintén evangélikus lelkész volt. Ő is Haynau foglya Pozsonyban, Szeberényi János püspökkel együtt.

A család életbennmaradt tagjai úgy is megszenvedték a családfő nyomorúságát, hogy a császárbarát Gödöllő járási elöljáró nem engedte a börtönévek alatt kifizettetni a családnak a járandóságát.

Kapcsolódó oldalak:

Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség