Orosháza (Hu)

Luther-rózsa

Orosháza Békés megyében a 47-es főútvonal melllett fekszik, a megyeszékhely Békéscsabától 35, a Csongrád megyei Hódmezővásárhelytől 33, Szegedtől 58, Budapesttől 158 kilométernyire. A város járási székhely volt, iskoláival, intézményeivel, hivatalaival a környező települések térségi központja.

Orosháza lélekszáma jelenleg 33.000 fő, mezőgazdasága mellett baromfifeldolgozó ipara és a földgáztermelésre alapozott üvegipara jelentős.

A múzeumban állandó helytörténeti kiállítás látható. Tereplomunk mellett található a Városi Képtár, híres még a Rágyánszki-arborétum.

A legkorábbi Orosháza valószínűleg a mai város déli részén kettős sánccal rnegerősített település volt, a tatárjárás előtt ezen a helyen állhatott a birtokos Oros háza. A falu neve 1466-ban tűnik föl egy oklevélbeli, majd Békés megyének ez a része a török uralom után másfél évszázadig lakatlanná vált. Az 1740-es évek elején a Tolna megyei Zombán Dory Ignác földesúr, az "akié a föld, azé a vallás" elvét kívánta alkalmazni a birtokán dolgozó magyar nemzetiségű evangélikusokkal szemben. Az üldözöttek kitartottak Luther tanai mellett, otthagyva mindenüket az Alföldre jöttek, majd a báró Harruckern Ferenccel kötött szerződés után 1744. április 24-én elfoglalták a termékeny orosházi pusztát. Az ideérkezett 30 család a Dunántúl más településeiről jövőkkel hamarosan 70 famíliára szaporodott, megválasztották első lelkészüket, Horváth Andrást. A protestánsüldözés folytatódott, az evangélikus vallás azonban összetartotta a lakosságot, megőrizte Orosházát. Az orosházi evangélikusok 1777-ben csak tornyot építhettek, később 1786-ban templomunk főhajóját is, később, 1830-ban a déli toldalékot. Orosháza 1791-től esperesi székhely, kis megszakításokkal ma is az. Mivel a község és az evangélikus egyház alapítása egybeesett, 1862-ig a községi tanácsteremben tartotta gyűléseit az egyháztanács. 1885-ben Magyarországon Békéscsaba és Szarvas után - Orosházán élt a legtöbb evangélikus, magyar anyanyelvű gyülekezetek között viszont a legnagyobb lélekszámú az orosházi. 1744-tól 27 beiktatott lelkésze volt eddig az orosházi gyülekezetnek. A középkorosztály még emlékezhet Fürst Ervinre, id. Koszorús Oszkárra, Benkő Istvánra.

1948-ban Orosházán 13 evangélikus népiskolát államosítottak, megszüntetve ezzel az egyház több mint 200 évig tartó, keresztyén értékrendet hordozó munkáját. 1992-ben csereingatlanként a Hajnal utcai óvodát és a 2. sz. általános iskola épületét kaptuk vissza. A Hajnal Evangélikus óvodában 5 csoportban 9 óvónő és 6 dajka látja el a feladatokat 140 gyermek mellett; a vezető Révész Józsefné.

Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium épülete teljesen megújult. 1998-tőt elindult a hatosztályos, 2000-tól a négyosztályos gimnázium. Iskolánknak 34 pedagógusa és 420 tanulója van, igazgatója 1992-től Jantos Istvánné.

Egyházközségünk nyilvántartott lélekszáma 12.864 fő: ebből a választási névjegyzékben szerepel 2.945 fő; presbitériumunk 40, képviselőtestületünk 59 tagból áll, egyházközségi felügyelő Jantos István. Évenként átlagosan 100 keresztelő, 30 esküvő és 200 evangélikus temetés van, hitoktatásban 1.200 fiatal részesül, idén 43-an konfirmáltak.

Koszorús Oszkár egyházmegyei felügyelő

Köszönetet mondunk Laczki János lelkész segítségéért.

Kapcsolódó oldalak:

Orosházi Evangélikus Egyházközség

Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium

Orosházi Református Templom

Csáki-Maronyák József Galéria

Orosháza Város Honlapja

Zomba

 

További oldalaink

Orosházi evangélikus gyülekezeti alkalmak

Fasang Árpád

Horváth András