|
Sárospatak
|
Sárospatak címere
|
Sárospatak az Alföld és a hegyvidéki táj találkozásánál fekszik, a magyar protestantizmus történetében meghatározó jellegű város.
Itt született 1207-ben II. Endre magyar király leánya, Árpádházi Szent Erzsébet. Sárospatak vára az Anjou időszak során a királyi, majd királynéi tulajdon.
Ekkor emelték a kastély jellegű várat, ezt bővítették a XVI. század során. Volt a Dobó család birtokában is. A Rákócziakhoz a Lórántffyaktól hozományként került a vár. Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége alatt élte fénykorát a vár.
Sztáray Mihály, az evangélikus énekköltészet kiemelkedő alakja Sárospatakon Pálóczy Antal, majd Perényi Péter udvari papja volt. Hosszú éveket töltött itt, és egykori ferences rendfőnökével, Kopácsi Istvánnal együtt szervezték azt az iskolát, mely a híres Református Kollégium őse.
A Loránttfy Zsuzsanna fejedelemné asszony volt a legendás Sárospataki Református Kollégium és annak Nagykönyvtárának fő mecénása.
A Sárospataki Református Kollégium (lásd Református kollégiumok története Magyarországon) az elmúlt évszázadokban a magyar iskolaügy és művelődés egyik központja volt. A magyar történelem és irodalom számos nagy alakja hosszabb-rövidebb ideig pataki diák volt.
Néhány név a neves pataki diákok listájából: Bánffy Dénes, Bessenyei György, Bethlen Miklós, Csokonai Viléz Mihály, Egressy Béni, Fáy András, Gárdonyi Géza, Geleji Katona István, Kazinczy Ferenc, Képes Géza, Komáromi Csipkés György, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Mészöly Dezső, Szemere Bertalan és Tompa Mihály.
A kommunista hatalmi berendezkedés során még a Sárospataki Református Kollégium sem kerülhette el az egyházi iskolák sorsát, a hatalom általi megszüntetést. Kitartó próbálkozásai ellenére e lépést még az ellenreformáció sem tette meg...
Az 1989-es rendszerváltozás nyitotta ki a bezárt kollégium kapuit.
A Magyarországot megszálló német csapatokat a szovjet Vörös Hadsereg űzte ki a II. világháború során. A Vörös Hadsereg művészettörténész tisztjei figyelme arra is összpontosult, hogy megmentsék és megőrizzék a Sárospataki Nagykönyvtár könyvritkaságait a háború pusztításaitól, melyet még 1938-ban egy budapesti bank trezorjában helyeztek el.
Munkájuk sikeres volt. A Magyarországról elhurcolt 172 kötetből az eddigi információk szerint 136 könyvritkaságot előbb a Nyizsnij Novgorodi Városi Múzeum, majd a nyizsnij novgorodi Lenin-Könyvtár őrzött meg 750 más, Európából származó könyv mellett a Sárospataki Református Kollégium számára.
Az Orosz Föderáció Parlamentjének Alsóháza 334 igen, 86 nem és 3 tartókodással szavazta meg a könyvek visszaadásáról szóló törvényt, melyet a Parlament Felsőháza egyhangúlag támogatott.
Vlagyimir Putyin elnök a Parlament által jóváhagyott törvényt aláírta, majd Putyin elnök 2006. esztendei magyarországi látogatásával egyidőben visszatért Budapestre a 136 kötet.
Magyarország a kötetek biztonságos megörzéséért 400000 $-t fizetett a nyiznyij novgorodi Lenin Könyvtárnak, hozzájárult a kötetek tartalmának digitalizálásához, valamint megőrzi a könyvállományt megmentő Pjotr Jegorov százados, sárospataki parancsnok emlékét.
Kapcsolódó oldalak:
Sárospatak város honlapja
Sárospatak város honlapja
További oldalaink
Comenius, Johannes Amos
Fáy András
Lorántffy Zsuzsanna
Sztárai Mihály
| 
)
)
)
)
)
)
)