Szamosújlak (Hu)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere

Nevét kezdetben Vylokként jegyezték fel 1332-ben, 1446-ből Zombok-Ujlakként mearadt fenn a település neve. A falu részbirtokosaként szerepel 1400 körül a Zsarolyán család, 1446-ban Bekényi Miklós és neje, Gerezdy István neve 1463-ból ismert, mint részbirtokos. 1495-ben Újlaky János és Újlaky Antal kapta meg a települést. A 16. századtól Szamos-Újlak a falu neve. 1592-ben Szentmiklósi Pongrácz Gáspár, az 1600-as évektől a Vay családé a falu. A XVI. században a falu népe a reformáció hívévé lesz, de 1590-ben visszatért katolikusnak. Végül a 17. századtól a település népe a református vallást követi. A falu kora-gótikus stílusú temploma későbbi átépítései ellenére tisztán megmutatja az 1300 évek elejéről származó alaprajzát és jellegzetességeit: a nyolcszög három oldalával záródó szentély diadalívvel kapcsolódik négyszögletes, torony nélküli hajóhoz. A gondosan rakott téglákból készült épület egyszerű gótikus metszésű ablakait korábbi, tölcsér formájú, falazott bélletek keretezik, csak a nyugati homlokzat tengelyében lévő bejárat és a sekrestyeajtó keretét faragták kőből. A régi szentélyt fiókos dongaboltozat fedte, amelyet valamikor a XVI. század elején alakítottak át csúcsíves keresztboltozattá. Ekkor megemelték az épület párkánymagasságát, s másfél méterrel nyugatabbra új diadalívet húztak fel. Mögötte két boltszakaszossá nyújtották a hajót, és új ablakokat nyitottak a déli oldalon, aztán következtek az újkori renoválások: 1828-ban, majd - a nagy tűzvészt követően – 1867-ben. Az 1990-es évek műemléki helyreállítása során lebontották a gótikus boltozat helyébe készített régi födémet, és a gyülekezeti teret egybenyitották a fedélszékkel. Europa Nostra-díjjal jutalmazták a templom műemléki helyreállítását.

Készült a Wikipédia Szamosújlak és Ludwin Emil Magyar Nemzet 2007 október 6-i számában megjelent Szamosújlak cikke alapján