Szatmárcseke (Hu)

Szatmárcseke Református templom

Szatmárcseke igen korai település, névadója a királyi erdőóvó Cseke comes volt, és a falu az 1181. évi cégényi határjárás során tűnik fel, amelyben a XII. században virágzó római katolikus egyház volt.

Nagy Lajos király 1344-ben a Kölcsey családnak adományozta. Kora középkori templomáról semmit sem tudunk, de a XV. században épült tégla temploma 400 éven át állott fenn. A reformáció kálvini iránya Beregből érte el, a Kölcsey Kende családok pártfogása mellett, s 1594-ben Cseke már a beregi egyházmegye része volt.

A feljegyzések szerint még lelkészavató gyűlést is tartottak itt. 1752-ben, majd kerületi gyűlést 1758-ban, 1771-ben pedig ismét szentelési gyűlést. 1795-ben a vizitáció azt kívánja, miszerint: "támasztana az Isten sok ilyen keresztyéneket", mint amilyen a csekeiek voltak.

 1758-ban megfogalmazódott az új templom igénye. "A régi templom 1877. szept. havában elnbontatott", ebben a régi "...templom nyugoti végében volt régi karzatot az ő ékesítéseivel együtt Isten dicsőségére készítette Tek. Ns. Kölcsei Kende Ferenczné..., az Úrnak 1643-ik esztendejében". Az ekkori feljegyzésekből derül ki, hogy a téglatemplom mellett, fából készült harangláb volt, amely 1729-ben épült, de az "1865. júl. 26-iki tűz vész alkalmával a gomb alatt meggyúlladván, mintegy lobogó fáklya végig égett. Helyette az új templommal összeragasztott torony kőrakása 12 öl magasra van tervezve".

A jelenlegi templom tervét hihetőleg Kovács Mózes lelkipásztor készítette, amely felépült 1869-re. A templom belső terében sík deszkamennyezet van kék színűre festve és csillagokkal díszitve.Az orgona fölött a mennyezeten zeneszárszámokat festettek, az úrasztala fölött, szintén a mennyezeten a bornak és kenyérnek szimbólumai láthatók. Úrasztala neobarok stílusban készült, szószéket pedig neogótikus szószékkorona díszíti. A torony felőli karzatra építette Kerékgyártó István 1905-ben az orgonát, amelyen 10 változat található. A templom a feljegyzések szerint 500 férőhelyes.

Az 1911-13. évi névtárak szerint 1221 református és 673 más vallású lakója voplt a településnek.

Lelkipásztora volt még Szatmárcsekének: Csóka Pál 1742-ben, "kiről azt mondja a szájhagyomány, hogy az 1742.évi pestisben 99 prédikációs halotta temetvén el, 99 frtot keresett, s aztán azt mondogatta, bárcsak még egy prédikációs halottja lenne, hogy ki lenne a 100-ik is; azonban akkor ő maga halt meg, s ő lett Csekében a 100-ik prédikációs halott".

A következő lelkipásztor: Ács Lajos (1849-1923), szintén a feljegyzések szerint 1877-1923-ig, 46 éves helybéli szolgálata idején virágzott az egyház.

 52 évi lelkipásztorsága után itt halt meg Cseke következő lelkipásztora: Dr. Szalay Pál (1894. márc. 8. - 1976. jan. 11). 1938-ban ő temette új sírjába Kölcsey Ferencet, amely sírba 3 halott van a költő és testvére, Ádám feleségével. Írásaiban ostorozta a címkorságot, és sürgette az egész országra kiterjedő földreformot. Az egyház eseményeit 1931-ben nagy részletességgel feljegyezte.

A sorban követte őt Csikai Barnabás, aki 26 esztendeig szolgált csekében,

majd Sebestyén Győző, aki 4 esztendeig volt e gyülekezet lelkipásztora,

a jelenlegi Tiba Zsolt, aki most e sorokat írom, 2004. október 15-től vagyok megbízva a gyülekezet pásztorálásával.

Végül de nem utolsó sorban, hadd jegyezzem meg, hogy országosan egyedülálló a csekei temető a csónakorr alakban végződő fejfáiról.

Szatmárcseke, 2005. szeptember 13.

Tiba Zsolt református lelkipásztor

 

További oldalaink

Kölcsey Ferenc