1%

„Beatus populus qui scit jubilationem.” Vagyis boldogok, akik ünnepelni tudnak. Valóban, mert van kit vagy mit ünnepelni. A móri evangélikusoknak volt mit és volt kit, már karácsony előtt is.

A régmúlt – szórványban

Már a reformáció hajnalán volt evangélikus gyülekezete Mórnak, de lakói aztán hamar a kálvini ághoz csatlakoztak: 1627-ben református volt a falu. A török hódoltságot követő újratelepítésekkel katolikus vallású, német nemzetiségű népek kerültek a településre. Ezzel jelentősen megváltozott mind a felekezetek, mind a nemzetiségek aránya. Előbbit az ellenreformáció egyre erősödő támadásai siettették. Az 1745-ben végzett canonica visitatio (egyházlátogatás) jegyzőkönyve szerint 738 katolikus, 25 református, 7 evangélikus, 7 vegyes és 5 izraelita család élt Móron. 1851-ben 31 evangélikus lakót jegyeztek fel a mezővárosban. Ez az arány napjainkig megmaradt.

A közelmúlt – leányegyházként

Az iparosodás és a városiasodás következtében azonban megnőtt a település lakóinak száma. A szomszédos Bakonycsernyéről, Nagyvelegről, Pusztavámról, de az ország távolabbi területeiről is egyre több evangélikus került Mórra. A lélekszám emelkedése lehetőséget teremtett arra, hogy a Móri-árokban összegyűlt „kövek” élővé, gyülekezetté váljanak.

A felismerést tett követte. Isten kegyelmének és Puskás János pusztavámi lelkész szervezőmunkájának eredményeként 1986-ban megalakult a móri evangélikus leányegyház, és a szomszédos, nagy múltú, német eredetű Pusztavám filiája lett.

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a városban közel ötszázan vallották magukat evangélikusnak; az egyházfenntartók száma azonban csupán ennek negyede. A kis mag az ügyvédi munkaközösség egykori irodaházában berendezett imaházban éli vallásos életét. A vasárnapi istentiszteleten harmincöten-negyvenen vesznek részt.

Jubileumi istentisztelet

Kis közösségükért és mindazért a sok jóért, amit a gyülekezet ez alatt a két évtized alatt megért, a Szentháromság ünnepe utáni 22. vasárnapon adtak hálát az Úrnak a hívek és a meghívottak. Az igét Lackner Pál tábori püspök – a gyülekezetet alapító lelkész veje – hirdette. A szolgálatban részt vett Szarka István esperes, Lacknerné Puskás Sára és a helyi lelkész, Kapi Zoltán. A záróimádságban Lacknerné Puskás Sára lelkésznő könyörgött a gyülekezetért, az itt folyó szolgálatért, a keresztség és az úrvacsora áldásáért, a hitvallás tisztaságáért, az egyházért, családjainkért, egész megrendült hazánkért.

Kapi Zoltán családtagjai – Kapi Marika, Kapi Zoltán Bence és Kapi Zsuzsanna – zeneszámmal, Arany Lili és Endre felolvasással, Lepsényi Bálint verssel működtek közre az ünnepi alkalmon. A jubileumi hálaadó istentiszteleten jelen volt Schmidt Ferenc országgyűlési képviselő és Fenyves Péter polgármester is.

Ünnepi hétköznapok

Evangélizáció. Advent első hetében két felejthetetlen esti találkozón vehettek részt az érdeklődők. A gyülekezet imaházában Szeverényi János országos missziói lelkész Mindent szabad? – A hitről és életünk dolgairól őszintén címmel tartott előadást az ezotéria, a New Age, az asztrológia, spiritizmus, babona, természetgyógyászat, szinkretizmus témakörében. A gyülekezet tagjai és a Nagyvelegről érkezett vendégek verssel, zeneszámokkal működtek közre.

Emlékjelavatás. Mindnyájunk számára nagy öröm, ha egy világhírű tudós méltó elismerésben részesül, különösen akkor, ha a neves személy szűkebb közösségünkhöz tartozik. Mór evangélikusai ezért ünnepelhettek különös tisztelettel december 7-én. Ujj József nyugalmazott iskolaigazgató fáradozása nyomán immár második köztéri „szobrát” kapta Móron, szülővárosában dr. Zimmermann Ágoston. Mellszobrát húsz éve a világ állatorvos-anatómusainak részvételével avatták fel a róla elnevezett általános iskola előtt. Most az egykori – időközben lebontott – szülőháza előtt leleplezett domborműves emlékjelnél tiszteleghettek az V. Fejér megyei állatorvosi emléknap résztvevői s a nagy tudós tisztelői.

Az 1875–1963 között élt cultor anatomiae acerrimus (az anatómiát legmagasabb fokon művelő férfi), az állatorvosi anatómiai oktatást új alapokra helyező professzor, főiskolai és műegyetemi rektor, Kossuth-díjas akadémikus, mélyen hívő evangélikus presbiter és iskolafelügyelő szülőháza előtti emlékjelet Kapi Zoltán méltató szavai, imája és áldása után vette át a város lakossága. A bronz dombormű Nagy Edit szobrászművész alkotása.

Gyertyagyújtás. Advent második vasárnapján a városháza előtti téren az iskolák tanulói és pedagógusai által rendezett hagyományos ökumenikus ünnepi alkalmon Kapi Zoltán elmélkedése és imája jelentette a történelmi egyházak jelenlétét.

A jövő

A városban élő „kallódó” evangélikusok felkutatása, a régi gyülekezetükkel még kapcsolatban állók hívogatása, gyökereik új talajba ültetése, a fiatalok gyülekezeti életbe való bevonása, a lelki építkezés folytatása vezetne az igazi ünneplésekhez, a Krisztus-váráshoz.

Mindezek mellett a kis filia templomépítés tervét dédelgeti. Adja az Úr, hogy hitben erősödve, lélekszámban és anyagiakban gyarapodva megvalósíthassák tervüket.

Dr. Jáni János (Megjelent: Evangélikus Élet, 2006/52.)