Címeravatás
Kissomlyó szép. Egyszerű, nem modern épületek adják a falu hangulatát. E község a görbe kis utcáktól, az utcákat övező fáktól, a dombra vezető ösvényektől, a gyönyörű kilátástól és a kis borospincéktől hangulatos. Tiszta, még egészen a természetbe olvadó. Olyan, mintha még nem vetette volna meg a lábát a "fejlett" nyugat majmolása. Itt még értéke lehet annak, ami a miénk, a mi örökségünk, amiért mi vagyunk a felelősek.
Erről a faluról már 1319-ben készültek feljegyzések. A győri káptalan 1319 február másodikán keltezett levelében "Sumulo" néven szerepel. "Haydrik nembéli Jakab fia Lőrinc mester a Kuckk possessió (birtok) mel Kuckk possessió (birtok) mellett fekvő Sumulo öröklött possessiójának egy részét 5 márkáért és három pensasért három évre zálogba adta Kuckk-ki Sándornak, Szt. Márton várnagyának".
A következő időszakban több néven említik ezt a települést: 1329-ben Villa Hegcheseumlia, 1337-ben Somlio, a vasvári káptalanban szerepel Hegthyesomlya, majd Hegesomley is. Anjou-királyi okmánytár 1347-ben "Somlyou", Hethysomlya", "Hegesompló" - ilyen írásmódokat használt a község megjelölésére.
A falu katolikus temploma Szt. Miklós tiszteletére épült 1468-70 között. A reformáció idején a plébános vezetésével az egész eklesia felvette az evangélikus hitet.
Az 1563-as királyi adományozó levélben a település már "Kissomlyó" néven szerepel, változó leírással. A török időben, a "hódoltságügyi adóösszeírásban" kerül szóba a község: "Kis Somlyo Győr vesztésétől 1595-től hódolt Fehérvárra Dunus Mehmet halála előtt egy esztendővel felemelte adójukat."
1731-ben, az ellenreformáció idején, a katolikusok visszafoglalták a templomot, majd elűzték az evangélikus lakosságot, 281 lelket. Ezáltal a falu népsűrűsége a felére csökkent. Hosszú évtizedek hontalansága után, fokozatosan települt vissza az evangélikus lakosság. 1783-ban Hrabovszky György evangélikus lelkész vezetésével templom és árvaház épült. Az 1784-es esztendőben Takács Ferenc inspektor saját költségén hozatott tanítót Sopronból, Polgár Istvánt, aki Berzsenyi Dániel tanítója volt. 1793-ban Berzsenyi Lajost választották meg a Kissomlyói Evangélikus Egyházközség inspektorává.
A lakosság az 1697-ben még csak 150 főre tehető, de ez fokozatosan nő, 1890-ben lakták legtöbben a falut, az adatok 690 lélekről számolnak be. Azóta ismét folyamatosan csökken a falu népessége.
Ma a falunak csodálatos adottságai vannak, melyek még kihasználatlanok. Ahhoz, hogy a falu ismét virágzásnak induljon, szükséges a fiatalok számára megélhetés lehetőségét biztosítani. El kell érnünk, hogy ne kényszerüljön a lakosság a nagyvárosokba költözni, hanem itt találjon munkát. Ennek alapja lehetne a külföldiek számára olyan vonzó, falusi turizmus megteremtése. A külföldi tőke beáramlása kedvező lenne a magyar vállalkozók számára. értékeinket nem úgy tudjuk kamatoztatni, ha eladjuk, hanem, ami magunk gondozzuk, hasznosítjuk. így képesek lehetnénk arra, hogy a községünk tradícióit megőrizzük és fejlesszük. A kulturális élet számára szintén nagy lehetőségeink vannak. A kőfejtő tökéletes szabadtéri koncertek számára, akusztikájával és egyedi formájával páratlan.
A Királykő különös szépségét a gaz lepi be. A falu mentálhygienes gondokkal küzd, ahelyett, hogy összefogással próbálnánk egyre szebbé és tisztábbá tenni lakóhelyünket és környékét. Nagy lehetőségeinket meg kell ragadnunk, őseink hagyatékáért mi vagyunk felelősek, nekünk kell cselekedni, a kezünkben a döntés falunk sorsa felett.
Cserági Emőke
|