1%

A kereszténység legújabb kori történetének kiemelkedő eseménye volt, amikor az Európa csaknem valamennyi protestáns, anglikán és ortodox egyházát magában foglaló Európai Egyházak Konferenciájának elnöke, valamint a kontinensünk római katolikus püspöki konferenciáit tömörítő Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke Strasbourgban 2001. április 22-én aláírta azt a közös iratot, amelyet Ökumenikus Charta néven tartunk számon.

Az Ökumenikus Charta a jelenkori Európa keresztyénségének jelentős dokumentuma, amely a benne megszólaló egyházak földrajzi elhelyezkedését és felekezeti sokszínűségét tekintve kivételesnek mondható. Az európai egyházak az irat első részében megvallják közös hitüket és elkötelezik magukat, hogy "Jézus Krisztus egyházának látható egységéért a Szent Lélek ereje által, a hit egységében" mindent megtesznek. A második rész az egységért való konkrét feladatokat sorolja: az evangélium közös hirdetését, a közeledést egymáshoz, a közös cselekvést, a közös imádkozást és az egymással való párbeszéd folytatását. A harmadik rész arról az ökumenikus szolgálatról szól, amely az egység keresésében megőrzi "Európa lelkét" és megnevezi a sajátos feladatokat: az emberséges és szociálisan érzékeny Európáért való fáradozást, okulva a múlt hibáiból is; a népek és kultúrák közötti kiengesztelődés és a békés együttélés előmozdítását; a teremtett világ megőrzését és védelmét, s az ennek megfelelő életstílus kialakítását; megfelelő kapcsolatok ápolását a különböző vallásokkal, különösen is a zsidósággal, valamint az iszlámmal.

Ez az új ökumenikus irat nem tanítást vagy hittételeket tartalmaz, hanem elkötelezést arra, hogy Európa minden egyháza és valamennyi tagja az iratban foglaltak életre váltásán fáradozzék.

Jelen aláírásunkkal egyházaink részéről is elfogadjuk az Ökumenikus Charta célkitűzéseit és elkötelezzük magunkat, hogy az abban foglalt feladatok megvalósításán fogunk fáradozni. Kinyilvánítjuk, hogy ezt a dokumentumot iránymutatónak tartjuk az egyházaink közötti további kapcsolatokban. Az Ökumenikus Charta elkészült közös magyar fordításának szövegét a magyarországi kereszténység megértő és tenni kész figyelmébe ajánljuk. Kérünk mindenkit, hogy az abban foglaltak értelmében fáradozzék saját egyházában, az egyházak közötti kapcsolatokban és a közéletben egyaránt.

Szolgálja törekvésünk a Krisztus által kívánt egység megvalósítását és az egységesülő Európa javát.

Budapest, 2002. október 1.

Dr. Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
D. Szebik Imre püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke
Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke
Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense
Sofronie püspök, Magyarországi Román Ortodox Egyház
Kalota József, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának érseki vikáriusa
Stefan Mamakov lelkész, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház