1%

Az evangélikus egyház tagjainak száma a trianoni békét követően jelentősen csökkent, ezért a már régóta működő négy egyházkerület (Dunáninneni, Dunántúli, Bányai, Tiszai) arányai olyan mértékben torzultak, hogy már többszöri átrendezés után sem látszott szükségesnek, hogy ezt a beosztást megőrizzék. Az 1952. évi zsinat az országot két egyházkerületre osztotta (Északi és Déli), amely 2000. végéig meghatározta az egyház szervezetét. A kerületek határa Vas és Zala megye között, a Balaton és az M7-es autópálya körülbelüli vonalában húzódott, majd az Alföldet választotta el az Északi-középhegységtől. A két kerület 8-8 egyházmegyére tagozódott. Az 1991-97. évi zsinat új területi beosztást határozott el. Ennek értelmében három egyházkerület kezdte el működését 2000. október 15-vel: Déli, Északi és Nyugati (Dunántúli) egyházkerület. Az újonnan létrehozott Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület 5 egyházmegyét foglal magába: Győr-soproni, Fejér-Komáromi, Veszprémi, Vasi és Somogy-Zalai Egyházmegyét.

A reformáció ezen a területen már a 16. század közepe táján elterjedt. 1541-ben a sárvári nyomdából jelent meg Sylvester János Újszövetsége, s a sárvári iskola is hírneves volt már. Ezekben az években indult a "csepregi akadémia" is, ahonnan Sopron, Zala, és Vas megye sok kiváló tanítót és lelkészt kapott. De létezett már az "ecclesia Kemenesalyensis", és éltek az Őrségiek is. A sárvári Szegedi Máté lelkész lett 1576-ban az első dunántúli püspök. Az ellenreformáció idején a zsédenyi Zsédenyi István lelkész is a gályarabok közé került. Jelenlegi egyházmegyénk három területből (egykor egyházmegyéből) olvadt össze: az egyik Kemenesalja területét, a másik Őrséget fedte le, a harmadik volt az úgynevezett Vasi Közép. Erre a területre általában jellemző, hogy két központ köré csoportosul az evangélikusság: Szombathely és Celldömölk. A legnagyobb szórvány az Őrségben található, ezzel szemben Kemenesalján egymást érik az önálló egyházközségek. Lélekszám tekintetében a celldömölki, a répcelaki és a szombathelyi a legnagyobb. A Vasi Evangélikus Egyházmegye kiemelkedő szerepet kapott a magyar történelemben.

A nyilvántartott evangélikusok száma összesen: kerekítve 20.000 fő.

Sok evangélikussá lett templomot vett vissza a római katolikus egyház a 18. század első felében. A soproni országgyűlés (1681) által hozott artikuláris törvény lehetővé tette, hogy egyházmegyénként 2-2 helyen templomot építsenek az evangélikusok. Így épült a nemescsói és a nemesdömölki (ma celldömölki) templomunk. Ezután ezeket az "artikuláris" templomokat jelölték ki az istentiszteletek gyakorlására, a "dömölki" és nemescsói templomokat látogathatták a hívek évszázadon át messze földről. A nemescsói "alumneum" egyházunk első diákokat összegyűjtő kollégiuma volt. A Türelmi Rendelet (1781) után a gyülekezetek újra felvirágoztak. 1783-ban 352 kőszegi család öt hónap alatt építette meg például templomát.

A 2000. év körüli szabadabb légkör Szombathelyen hozott a társadalom által is érzékelt nyitást 30 férőhelyes új szeretetotthon építésével. Alapítója egy özvegyasszony: Máger Angéla, aki külföldi örökségét és vagyonát ajánlotta fel a gyülekezet öregjeit gondozó otthonra. Egyházi és társadalmi összefogással, 1-2 ágyas szobákkal a templomkertben épült fel a 780 m2-es épület 130 millió Ft értékben. Kisebb hasonló célú otthont Kőszeg is létesített visszakapott egyházi lakások helyén. Mindkét idősotthonban laknak más felekezetűek is.

A kemenespálfai evangélikusok első istentiszteleti helye 1893-ban épült fel a falu szélén, alacsonyan fekvő, vizes talajon. Állaga száz esztendő alatt annyira megromlott, hogy használhatatlanná vált. A maroknyi kis gyülekezet álmai között szerepelt egy új templom felépítése. 1996-ban istentiszteleti hely építése céljából egy külföldről hazatelepült testvérünk adott több milliós adományt. A Benczúr László Ybl-díjas építész által tervezett kistemplom alapkövét a gyülekezet 1997. május 4-én tette le. Az elkészült 120 m2-es templomot 2000. április 9-én, Böjt 5. vasárnapján szentelte fel D. Szebik Imre az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke. Ez volt az utolsó ilyen jellegű szolgálata a leendő Nyugati Egyházkerület területén. Ő ugyanis az új Északi Egyházkerület jogfolytonos püspöke lett. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület új püspököt választott Ittzés János volt kőszegi lelkész személyében. Kemenespálfa evangélikussága 95 felnőtt és 49 kiskorú tagot számláló közösség, amely a Bobai Evangélikus Egyházközség leánygyülekezete.

A megye területén 15 beiktatott gyülekezeti lelkész dolgozik, ketten helyettes lelkészek, 4 munkatársunk segédlelkészi státuszban van, 2 gyülekezetet gondoz diakónus lelkész, valamint egyik lelkészünk felesége kisegítő lelkészként dolgozik férje mellett. 7 nyugdíjas lelkész lakik Vas megyében, akik aktívan részt vesznek a szolgálatokban; elsősorban azokat segítik, akik az elmúlt években kezdték el gyülekezeti munkájukat. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi lelkészi kar rendkívül fiatal, mert sok idős szolgatárstól kellett búcsút vennünk, és a helyüket friss munkaerővel lehetett betölteni.

A lelkészek és munkatársaik számára rendszeres találkozási, továbbképzési és adminisztrációs ügyintézési lehetőséget adnak a havonként megtartott lelkészgyűlések, amelyek úrvacsoravétellel kezdődnek, együtt készülünk a következő vasárnap igehirdetésére és meghatározott témákról előadásokat hallgatunk, amelyeket megvitatunk. az aktuális ügyek megbeszélése után most már egyre gyakrabban maradunk még együtt közös ebédre, hogy tovább építsük egymás között a nagyon áhított testvéri közösséget.

A történelem viharait, a határsávi "bezártságot" megélt 23 Vas megyei gyülekezet városokban és falvakban - megnövekedett lehetőségek és elvárások közepette - "az evangélium világítótornyaként" szeretne élni a jelenben és a jövőben is.