e-világ

A nyitott műemlékek napjának gondolata 1984-ben Franciaországban született meg azzal a céllal, hogy olyan épületek is tárják ki kapuikat a nagyközönség előtt, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kivételes alkalmakkor látogathatók. Az elhatározásnak olyan sikere volt, hogy hamarosan más országban is követésre talált. 1991-ben már az Európa Tanács hívta fel az európai országok figyelmét, hogy kövessék a jó példát, és szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek, és ezzel hívják fel minél szélesebb társadalmi rétegek figyelmét a kulturális örökség védelmére, ápolására, a múlt értékeinek megbecsülésére. A Kulturális Örökség Napjai országos megnyitója idén a Magyar Nemzeti Múzeumban volt, szeptember 20-án. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke levélben köszöntötte a megjelenteket.

Hazánkban ez az épületlátogató hétvége tízéves múltra tekint vissza. Negyedik éve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi, rendkívül körültekintő munkával. Az elmúlt esztendőben az oktatási intézmények, azelőtt a középkori templomok vezetői, lelkes szakemberek és önkéntes munkatársak várták országszerte az érdeklődőket.

Idén a múzeumok kerültek előtérbe: 440 helyszín fogadta a látogatókat (tavaly 127, 2002-ben 165 település nevezett be a programba), köztük Hodosra (Szlovénia), Komáromba (Szlovákia) és Felsőújfalu (Románia) felé is vezetett egy-egy út. A múzeumok mellett volt számos helytörténeti gyűjtemény, galéria, falumúzeum, tájház, sőt kismesterségek műhelye, és bekerült – tematikus útvonallal – számos természetvédelmi terület, nemzeti park, történeti és néprajzi emlékhely. Sok látogatója volt a Deák téri evangélikus templomnak és az Evangélikus Országos Múzeumnak. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista stílusú templom (1811) és történelmi épületegyüttes falai között lévő iskolának egykor Petőfi is diákja volt. A torony nélküli, jellegzetes klasszicista teremtemplom díszes oltára is Pollack Mihály műve.

A Kulturális Örökség Napjai gazdag programjába került a kőszegi Gyöngyös utcai épület, az 1843-ban épült evangélikus konvent és iskola. Az udvaron lévő evangélikus templom II. József türelmi rendelete alapján épült, ugyancsak klasszicista stílusban.

Örökségi érték az 1784-ben, késő barokk stílusban épült Uraiújfalu evangélikus temploma, amely téglalap alaprajzú, tornya a főhomlokzat előtt áll, és ennek földszintjén van a bejárat.

Öröm volt olvasni az irodalmi és művészeti emlékhelyek között a horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékházról vagy a szadai Székely Bertalan Műteremházról. (1889-ben Schulek Frigyes a Szadán megvásárolt hajdani istálló helyén tervezett műtermet a művész számára, amely élete végéig alkotóotthona lett.).

A kemenesaljai emlékhelyek között van Berzsenyi Dániel szülőháza (Egyházas-hetye), de találunk Berzsenyi emlékeket Nemesdömölkön (ma: Celldömölk) és Kemenessömjénben is. Petőfi-kiállítás tekinthető meg Ostffyasszonyfán, és láthatók Petőfi Sándor-, Weöres Sándor-, Tessedik Sámuel-emlékhelyek Csöngén is.

Milyen jó lenne, ha a hagyományossá vált Kulturális Örökség Napjai rendezvények felhívnák a figyelmet a még menthető értékekre – egyházi vonalon is. Milyen kulturális, történelmi emléket, értéket képviselhet egy kopott, öreg Biblia, egyházi kiadvány, emléklap, mindaz, ami a kereszténység, az egyház életének dokumentuma, csak éppen ritkán nyíló fiókba, padlásra került…

Schelken Pálma