Evangélikusok

A Cserhát ölelésében megbújó kis falu, Sámsonháza lakói október 13-án vasárnap nemcsak Jézus Krisztus feltámadását ünnepelték, hanem egy új szobor elkészültét is, amely a templom előtti teret ékesíti mostantól kezdve. Kossuth Lajos mellszobrának megalkotását két tény motiválta: egyfelől a neves hazafi születésének bicentenáriuma, másfelől az a kevesek által ismert tény, hogy Kossuth egykor a sámsonházai evangélikus egyházközség főfelügyelője volt.

A gyülekezet akkori lelkészét Wladár Jánosnak hívták, ő építette a falu és a gyülekezet első – máig meglévő – kőtemplomát. Kossuthoz régi barátság fűzte, s ő szorgalmazta, hogy a gyülekezet tisztelje meg az emigrációban élő államférfit a főfelügyelői ranggal. 187l-ben kelt a gyülekezet levele, melyre Kossuth még ugyanabban az évben igenlő választ írt. A gyülekezeti levéltár féltve őrzött kincse e válaszlevél, amelyet Kossuth Torinóból – magyarosan: Turinból – küldött, megköszönve a gyülekezet és lelkész barátja szeretetét. Kossuth e gesztussal egyaránt adózott hazafiságának és evangélikus hitének.

A vasárnapi szoboravató ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen Lehoczky Endre helyi lelkész szolgált. Igehirdetésében – utalva a történelmi eseményekre – hangsúlyozta, hogy Krisztushoz tartozásunk, emberi helytállásunk hiteles bizonyítéka az, ha Isten akaratát keressük és cselekedjük, ahogyan történelmünk nagyjai is vállalták ezt.

A Kossuth tiszteletbeli főfelügyelőségét idéző emléktáblánál a Himnusz hangjaira helyezték el a koszorúkat, majd a templomdombról levonuló ünneplő közösség Szpisák János polgármester megemlékezését hallgatta meg, Sámsonháza község 340 éves történelmének összefüggéseiben. (A falu szlovák nemzetiségi „Koleszo” néptánccsoportja az 1848-as szabadságharcot idéző népdalokkal színesítette az ünnepi megemlékezést.)

A Béke téren vörös márvány posztamensen álló bronz Kossuth-mellszobor Erdei Sándor salgótarjáni művész alkotása.

Aklan Béla Sándor

Regionális hozzárendelés: Sámsonházai Evangélikus Egyházközség