Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2002 - 45 - Ősök és hősök

Egyházunk egy-két hete

Péteri ünnepe

Ősök és hősök

Földváry-Boér Elemér Endre emlékműve előtt (balról jobbra) az alkotó, dr. Foltin Brúnó helyi lelkész, D. Szebik Imre püspök és Koczor Tamás esperes
A születésre és a halálra emlékeztek november 1-jén Péteri község lakói. A törökdúlás idején teljesen elnéptelenedett helységbe 1742 novemberének első napján felső petőfalvi Bohus Dániel a Zólyom megyei Illésfalváról (ma Iliaš, Szlovákia) hét evangélikus családot hozott magával a mai Péteri területére, és ezzel a falu új életre kelt. Másfelől az 1956. október 24-én huszonhat esztendősen mártírhalált halt Föld-váry-Boér Elemér Endrére emlékeztek a jelenlévők, amikor emlék- művet és emléktáblát avattak tiszteletére, valamint róla nevezték el a kultúrházat.

A péteri kastély a templommal szemben, a XVIII. század végén és a XIX. század elején épült. Ezek között a falak között gyerekeskedett Földváry-Boér Elemér Endre is. (1962-től az egykori földesúri kúria a helység művelődési házának adott és ad otthont.)

Földváry-Boér Elemér Endre 1930. június 15-én született Budapesten. Emléktábláját felavató beszédében dr. Mandúr László, az országgyűlés alelnöke ismertette rövid életének egyes állomásait: 1948 decemberében elhagyta ugyan az országot, de 1949 áprilisában – honvágytól űzve – már vissza is tért Magyarországra. Ítélet nélkül Kistarcsára, majd Recskre internálták, négy és fél évet töltött el ezekben a táborokban. Kemény fizikai munkát végzett, emellett írta meg verseit és a „Kiszolgáltatottak” című regényét. 1956. október 24-én a Rádió épületénél halálos sebet kapott. Mindössze 26 évet élt.

Az avatóbeszédet követően dr. Mandúr László és Gurovitsné Földváry-Boér Mária, Földváry-Boér Elemér Endre húga leleplezte a művelődési ház falán az emléktáblát, valamint a ház előtti téren felállított emlékművet, melyen az egykori rabtárs, Faludy György költő sorait olvashatjuk:

„Azon az éjszakán pernyévé égtek mind az ócska káték. Azon az éjszakán hazát talált, ki addig nem talált még. Azon az éjszakán magyarnak lenni többé nem volt szégyen. Azon az éjszakán esett el ő a Blaha Lujza téren.”

Az emléktábla és az emlékmű szentelése és megáldása után D. Szebik Imre püspök végezte az igehirdetés szolgálatát, Mt 5,16 alapján.

Prédikációjában a sötétségről és a világosságról beszélt. Arról, hogy miként a Hold fénye a Naptól, úgy az emberi lélek fénye Istentől ered, és nélküle a sötétségben járunk. Jézus azért jött, hogy nekünk világosságunk legyen. Világosság ragyogott Földváry-Boér Elemér Endre személyén keresztül is, igazságot és szabadságot szerető élete és lénye példa lehet a péteriek számára.

A főpásztor szavait követően Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, az egykori recski rabtársak nevében dr. Benkő Zoltán, valamint húga, Gurovitsné Földváry-Boér Mária emlékezett, és méltatta Földváry-Boér Elemér Endre munkásságát és érdemeit.

Az ünnepi beszédeket követően az egyházak, valamint a társadalmi szervezetek és a politikai pártok képviselői koszorúzták meg az emléktáblát, illetőleg a márvány emlékművet, amelyet a péteri gyülekezet lelkésze, dr. Foltin Brúnó faragott.

Az ünnepi együttlét záróakkordjaként a művelődési házban dr. Szászik Károly polgármester megnyitotta a Földváry-Boér Elemér Endre-emlékszobát, amit november 11-től látogathatnak az érdeklődők.

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Péteri Evangélikus Egyházközség