evél&levél

Az elmúlt évek során több alkalommal volt „szerencsém” sok tv-nézővel és rádióhallgatóval együtt látni és hallgatni Önt képviselői és lelkészi minőségében. A tisztség és a hivatás rendre összekeveredtek, mert a médiának és Önnek ezzel egyértelműen közös a célja: megjeleníteni evangélikus lelkészként a ma ismét kormányzó Magyar Szocialista Párt eszmevilágát.

Bár evangélikus egyházunk elnöksége több alkalommal felhívta e bántó helytelenségre az Ön és a média figyelmét, a felhívásnak nem lett foganatja. Legutoljára akkor, amikor nagy nyilvánosság előtt a Terror Házát peep show-nak minősítette, meggyalázva ezzel számtalan ártatlan üldözöttet, köztük mártír papokat, így Ordass Lajos evangélikus püspökünk emlékét is.

Jól tudom, hogy az Ön édesapját is – mint elkötelezett kommunistát – súlyos büntetéssel sújtották elvbarátai a kommunista diktatúrát csupán átformálni akaró törekvéseiért. Ennek okán is megdöbbenve állok zavaros ideológiai magyarázatait hallgatva. Történelmet hamisító nézetei kifejtésének csúcspontjához az 1956-os forradalomra emlékező parlamenti felszólalása során ért el, amikor is a szocialista frakció nevében, annak képviselőjeként mondta el véleményét szent forradalmunkról és az abban résztvevőkről. Nem kívánom részletezni felszólalását, hiszen azt ország-világ hallhatta, mely egyértelműen bizonyította a forradalomról vallott megtévesztő, átértékelő nézeteit. És mindezt ismételten, hangsúlyosan evangélikus lelkészként tette.

Képviselő Úr! Önnek kellene legjobban tudnia: evangélikus lelkészként ezt nem teheti. Sokan vagyunk egyháztagok, magyar emberek, akik mélységesen elítélik az Ön ilyenfajta sorozatos közszerepléseit. Ha Önben – mint Isten szolgájában – munkál a keresztyéni alázat és az egyházunk iránti felelősség, akkor Önnek lelkészként csak egy teendője lehet: önként letenni Luther-kabátját, igaz bűnbánattal megbocsátásért könyörögni az Úristenhez és megkövetni egyházunk hívő tagjait, akik közül sokan ’56 résztvevői is voltunk.

Képviselő Úr! Féligazságokkal nem lehet felvilágosult hívő és nem hívő magyar embereket megtéveszteni, különösen nem lelkészként, még ha azok a magyar Parlament magas szószékéről hangzanak is el.

Dr. Sokoray Béla